Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-jében ellássa az ügyvezető teendőket. Erre a kft.-vel munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesíthet a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében.Munkaviszony esetén – feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok létesítését nem tiltják a jogszabályok, tehát ha a munkavállaló a főfoglalkozású munkahelyén pontosan eleget tesz a munkavégzési kötelezettségének, munkaideje letelte után bármilyen formában és bármennyit dolgozhat, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Külföldre települő társasági tag jogállása

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, illetve a járulékfizetése egy 100 százalékos magyar tulajdonú társaság tagjának, aki személyesen közreműködik a cég tevékenységében, valamint az ügyvezetői tevékenységet is ellátja, és a közeljövőben Dániában kíván letelepedni, ahol munkaviszonyt is létesít? Működtetheti továbbra is a társaságot ügyvezetőként, illetve dolgozhat személyesen, vagy a külföldi tartózkodás miatt ez már nem megengedett?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben az említett ügyvezető Dániában munkaviszonytlétesít, abban az esetben egyidejűleg két uniós tagállamban áll fennbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, amit a 883/2004/EK rendeletalapelvei kizárnak.Az említett rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolási és a visszafizetési kötelezettség azt a foglalkoztatót terheli,amelyiknél magasabb volt a járulékalapot képező jövedelem. A többes jogviszonyesetén a biztosított mindaddig köteles nyugdíjjárulékot (tagdíjat) fizetni,illetőleg a foglalkoztató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaadói, munkavállalói, illetvetársas vállalkozóként a vállalkozói járulék fizetésének a kötelezettsége is.Természetesen a többes jogviszonyból adódó terhekmérsékelhetők. Ennek egyik módja, hogy a társaság ügyvezetője teljesmunkaidőben látja el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Osztrák állampolgárságú beltag közterhei

Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...járulékfizetési kötelezettséget a Tbj-tv. 28. § (3) bekezdésének alapulvételével kellett megállapítani. E jogszabályhely szerint a többes jogviszonyú társas vállalkozó esetében a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 14.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...eva bevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.A többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó a 12,5 százalékos egyéni járulékot és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Osztrák, illetve német állampolgárságú társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettség az osztrák, illetve német magánszemélyekkel rendelkező, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságoknál, ha a tag Magyarországon jövedelmet vesz fel, és- külföldön heti 40 órás munkaviszonyban áll,- külföldön személyesen közreműködő tag,- külföldön egyéni vállalkozó,- külföldön nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...egyidejűleg társas vállalkozó, annak hatása a magyarországi kötelezettségére nincs, tehát az általános – a főfoglalkozású és többes jogviszonyban nem állókra vonatkozó – szabályok szerint kell a vele kapcsolatos járulékfizetési kötelezettségeknek eleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 11.