22 cikk rendezése:
1. cikk / 22 Több műszakos tevékenységű munkáltató munkavállalójának pótlékai
Kérdés: Jogosult a 30 százalékos műszakpótlékra egy heti 91 óra üzemelési idővel működő étterem takarítónője, aki osztott munkaidőben dolgozik mindennap 8.00-10.00 és 18.00-20.00 óra között? Jár a munkavállalónak vasárnapi pótlék is, ha a munkáltató több műszakos munkarendben üzemel, és rendeltetése folytán vasárnap és ünnepnapokon is nyitva tart?
2. cikk / 22 Távollét díj számítása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a távolléti díjat a több műszakban dolgozó munkavállalók esetében 2012. július 1-jétől, illetve 2013. január 1-jétől?
3. cikk / 22 Fizetés nélküli szabadság
Kérdés: Mennyi időre küldheti el egy cég az alkalmazottját fizetés nélküli szabadságra a megromlott gazdasági helyzetére hivatkozva, és kell-e ehhez a dolgozó beleegyezése?
4. cikk / 22 Munkaidőkeretben foglalkoztatott portások munkaideje
Kérdés: Kell-e a napjukat fizetni azoknak a munkaidőkeretben foglalkoztatott órabéres dolgozóknak, akik egy megszakítás nélkül működő portaszolgálatnál a fizetett ünnepnapon nem voltak beosztva szolgálatba? Mi a teendő, ha a fizetett ünnepet nem kell figyelembe venni, és így a dolgozó óraszáma az időkeretet sem éri el?
5. cikk / 22 Éjszakai műszakban dolgozó munkavállaló pótlékai
Kérdés: Milyen mértékű pótlékot kell fizetni egy megszakítás nélkül üzemelő munkáltatónál állandó éjszakai műszakban foglalkoztatott dolgozó részére, akinek a munkaideje 20.00 órától 8.00 óráig tart? Amennyiben ez a dolgozó munkaidő-beosztása szerint december 24-én 20.00 órától 25-én reggel 8.00 óráig dolgozik, akkor jár-e neki a munkaszüneti napi pótlék 25-ére, és ha igen, milyen mértékben? A munkáltatónál több műszakos munkarend van.
6. cikk / 22 Műszakpótlék megállapítása
Kérdés: Hogyan kell fizetni a műszakpótlékot abban az esetben, ha egy két műszakban működő munkáltató esetén az első műszak 5.30-tól 14.00 óráig, a második műszak pedig 14.00 órától 22.30-ig tart? A munkaidő mindkét esetben tartalmaz 30 perc munkaközi szünetet is.
7. cikk / 22 Megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók pótlékai
Kérdés: A közelmúltban voltam egy munkaügyi előadáson, és az ott feltett kérdésemre kapott válasz összezavart. A munkáltató által készenléti jellegűnek minősített munkakörben az Mt. 119. § (3) bekezdése alapján a munkavállaló napi, illetve heti munkaideje a 24, illetve a 72 órát nem haladhatja meg. Helyesen jár-e el a munkáltató, ha halottszállító munkakörben 24 órában 2 embert foglalkoztat, akik hatóránként váltják egymást? A 24 óra teljes egészében órabérben van kifizetve, amihez 14-22 óráig 20 százalék délutáni, illetve 22-06 óráig 40 százalék éjszakai pótlék járul..
8. cikk / 22 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
9. cikk / 22 Folyamatosan nyitva tartó benzinkút alkalmazottainak pótlékai
Kérdés: Kell-e műszakpótlékot fizetni a munkavállalók részére annál a benzinkutat üzemelő kft.-nél, ahol a dolgozók 2 havi munkaidőkeretben, de fix havi alapbérrel vannak foglalkoztatva úgy, hogy a munkaidejük 19.00-07.00 óráig, illetve 07.00-19.00 óráig tart, és ezen belül folyamatosan váltják egymást? A benzinkút a hét minden napján 00.00-24.00 óráig, tehát folyamatosan nyitva tart.
10. cikk / 22 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja
Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?