Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Részlet a válaszából: […] A kérdezett személynek egyidejűleg fennálló két biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya van. A Tbj-tv. 42. §-ának (4) bekezdése értelmében, ha a társas vállalkozóként biztosított több gazdasági társaság személyesen közreműködő tagja vagy ügyvezetője, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó közterhei keresőképtelenség esetén

Kérdés:

Befolyásolja egy egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettségét, ha a főállású munkaviszonyában jelenleg keresőképtelen és táppénzben részesül, de a vállalkozásában folyamatosan dolgozik, és kivétet számol el? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha megszűnik a munkaviszonya? Hogyan kell a közterheket megfizetnie abban az esetben, ha a saját kft.-jében – ahol jelenleg ingyenes megbízási jogviszony keretében végzi az ügyvezetői teendőket – személyes közreműködést vállal, és ezzel társas vállalkozóvá válik? Akadálya lehet ez a rokkantsági ellátás igénylésének?

Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt tisztázzuk a jogviszonyokat.Az érintett személy a kérdés megfogalmazásának pillanatában egyidejűleg három biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll.Egyrészt munkaviszonyban [amely esetében a "főállású" jelző vélhetően azt jelenti, hogy teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag

Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett beltag az ügyvezetést munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban láthatja el. Munkaviszony esetén biztosított, és a munkabére után az általános szabályok szerint meg kell fizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot és a 13 százalékos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 11.

Egyéni vállalkozó közterhei

Kérdés: Beszámíthatja a korábban befizetett közterheket csökkentő tételként egy biztosított egyéni vállalkozó, aki az év első felében nem rendelkezett bevétellel, de a minimumközterheket megfizette, a 3. negyedévtől azonban nagyobb összegű bevételei folynak be, így lehetősége lesz nagy összegű kivétek elszámolására?
Részlet a válaszából: […] A biztosított és többes jogviszonyban nem álló egyéni vállalkozó esetében a minimális szociális-hozzájárulásiadó- és járulékfizetési kötelezettségnek havi szinten és nem havi átlagos szinten kell eleget tenni.Ez azt jelenti, hogy a szociális hozzájárulási adó alapjának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 30.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Kell valamilyen közterhet fizetni egy újonnan alapított kft. tulajdonos-ügyvezetője után, aki ingyenes megbízás keretében végzi a tevékenységét, emellett főállású kisadózó egyéni vállalkozó, valamint rendelkezik egy heti 20 órás munkaviszonnyal is? Teljes szolgálati időt szerez a havi 50 ezer forint tételes adó és a havi 100 ezer forintos munkabér járulékainak megfizetésével?
Részlet a válaszából: […] Kezdjük a második – egyszerűbb – kérdéssel. A kis-adózásból származó ellátási alap (50 ezer forintos tételes adó esetén 102 ezer forint) és a munkaviszonyból származó 100 ezer forintos járulékalap együttes havi összege eléri a minimálbért, így e két jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 16.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó szülése

Kérdés: Milyen adózási lehetőségek közül választhat egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg GYED-ben részesül a főállású munkahelyéről, és mellette szeretné elindítani az egyéni vállalkozását? Milyen jövedelem alapján kerül megállapításra a CSED, illetve a GYED összege abban az esetben, ha megszületik a jelenleg még csak tervezett második gyermeke? Összeadódik ebben az esetben a munkaviszonyból és a vállalkozásból származó jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A szülő a gyermekgondozási díj folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezhet munkát, így annak sincs akadálya, hogy egyéni vállalkozást indítson.Az egyéni vállalkozó jelenleg háromféle adózási mód közül választhat, mégpedig a vállalkozói jövedelem szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira és a baleseti táppénzre való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét valóban jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.Az egyéni vállalkozás alapján járó jogosultság véleményünk szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Többes jogviszonyú egyéni vállalkozó keresőképtelensége

Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki heti 36 órás munkaviszonya mellett végzi vállalkozói tevékenységét, de a főállású munkahelyén hónapok óta táppénzen van? Tevékenységet betegsége miatt vállalkozóként sem tud végezni, kivétje pedig soha nem volt. Jogosult táppénzre egyéni vállalkozóként is annak ellenére, hogy járulékalap hiányában nem fizet társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] A heti 36 órás foglalkoztatásra vonatkozó feltétel teljesülése a táppénzfolyósítás tartama alatt ugyan valóban vitatható, de a havi minimálisadó- és járulékfizetési kötelezettség szóba sem jöhet, hiszen mind a Tbj-tv., mind pedig a Szocho-tv. egyértelműen mentesíti e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Többes jogviszonyú ügyvezető

Kérdés: Főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül egy két taggal alakult betéti társaság beltagja abban az esetben, ha ingyenes megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői teendőket, egyéb munkát a bt.-ben nem végez, viszont kisadózó egyéni vállalkozóként rendszeres tevékenységet végez? Az érintett tag jelenleg GYED-ben részesül, és gyermeke kétéves kora után meg szeretné igényelni a GYES-t.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett beltag megbízási jogviszony keretében ellátott ügyvezetői státuszára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül, amely jogviszonyában főszabály szerint minimális adó- és járulékfizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Többes jogviszonyú nyugdíjas ügyvezető

Kérdés: Mentesíti a betéti társaságot a nyugdíjas ügyvezető utáni havi 7710 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ha az érintett egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat, és kisadózóként megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] Sajnos nem. A kérdésben kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóról van szó, aki emellett kisadózó egyéni vállalkozó. A kisadózói jogviszony semmilyen jelentőséggel sem bír a társas vállalkozói jogállásra, illetve a járulékfizetési kötelezettségre.Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 10.
1
2
3
4