14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 Keresőképtelenség felülvizsgálata
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?
2. cikk / 14 Többes jogviszonyú kisadózó munkavégzése táppénzfolyósítás alatt
Kérdés: Dolgozhat továbbra is a kisadózó egyéni vállalkozásában egy manikűrös, aki a munkaviszonyában táppénzben részesül a veszélyeztetett terhességére tekintettel? Terheli-e ebben az esetben a havi 50 ezer forint?
3. cikk / 14 Számlakiállítás táppénz alatt
Kérdés: Kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie egy főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha a táppénz folyósításának tartama alatt számlát állít ki? Amennyiben igen, befolyásolja ez a táppénzjogosultságot, illetve az ellátás összegét?
4. cikk / 14 Táppénz többes jogviszonyban
Kérdés: Elláthatja a munkáját távmunkában a részmunkaidős mellékállásában az a munkavállaló, aki a főállásában jelenleg 100 százalékos táppénzt kap, mert egészségügyi dolgozóként elkapta a koronavírust?
5. cikk / 14 Felmentési idejét töltő egyéni vállalkozó járulékai
Kérdés:
Van-e járulékfizetési kötelezettsége annak az egyéni vállalkozónak, aki munkaviszonya megszűnésével összefüggésben felmentési idejét tölti, illetve ezt követően passzív táppénzben részesül?
6. cikk / 14 Személyes közreműködés baleseti táppénz alatt
Kérdés: Veszélybe kerülhet-e az ellátása, illetve keletkezik-e járulékfizetési kötelezettsége annak a bt.-tagnak, akit a főfoglalkozású munkahelyén baleset ért, azóta is korlátozott a mozgásában, baleseti táppénzt kap, de a társaságban tagként közreműködik, és tevékenységét otthon végzi?
7. cikk / 14 Többes jogviszonyú biztosított táppénze
Kérdés: Melyik jogviszonyában lesz jogosult a táppénzre, illetve aktív vagy passzív jogú táppénz illeti-e meg azt a biztosítottat, aki 2009. május 11-től előreláthatólag több hónapon keresztül keresőképtelen, és munkaviszonya 2009. május 13-án megszűnt, és a munkaviszonya mellett körülbelül két éve egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat? Hogyan jár el helyesen a munkáltató?
8. cikk / 14 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: A második baba után jogosult lesz-e GYED-re az a munkavállaló, aki első gyermekét 2005. február 13-án szülte, a szülés napjától terhességi-gyermekágyi segélyben, majd ezt követően GYED-ben és 2008. február 13-ig GYES-ben részesült, a GYES folyósításának az időtartamára egy másik munkáltatónál határozott időre szóló munkaviszonyt létesített, jelenleg keresőképtelen állományban van, és második szülésének várható időpontja 2008. május 16.? Hol jogosult táppénzre 2008. február 14-től, és mi lesz a GYED alapja?
9. cikk / 14 Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
10. cikk / 14 GYES-ben részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés: A második szüléséig a GYES folyósítása mellett is jogosult-e táppénzre az az 1987. július 1. óta munkaviszonyban álló dolgozó, aki GYED-ben részesül 2004. december 5-jétől 2006. június 21-jéig, 2006. június 22-jétől GYES-t igényel, és mellette 8 órában visszamegy dolgozni, először letölti a felhalmozódott szabadságát, majd 2006. szeptember 1-jétől betegszabadságra megy, aztán táppénzt igényel, mivel terhessége miatt keresőképtelen?
