Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Lehet egy időben főállású kisadózó egyéni vállalkozó és egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője egy magánszemély, vagy van valamilyen kizáró rendelkezés erre a megoldásra? Milyen minimális járulékfizetési kötelezettséggel kell számolni a kft.-ben ügyvezetőként abban az esetben, ha a kisadózó egyéni vállalkozás nem működtethető főállásban?
Részlet a válaszából: […] Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó egyszemélyes kft.-jében ellássa az ügyvezető teendőket. Erre a kft.-vel munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt létesíthet a Ptk. 3:112. §-ának (1) bekezdése értelmében.Munkaviszony esetén – feltéve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Többes jogviszony az Európai Unióban

Kérdés: Létesíthet két teljes munkaidős állást egy időben az Európai Unió két különböző államában egy magyar állampolgárságú magánszemély? Ha igen, akkor milyen feltételekkel köthető meg a két szerződés, ha az egyik munkahely Ausztriában, a másik pedig Magyarországon van? Melyik tagállamban kell megfizetni a közterheket ebben az esetben? A munkavállaló mindkét munkahelyén munkaidőkeretben dolgozik, egyik héten 3 munkanapot Magyarországon, 2 napot Ausztriában, a másik héten pedig fordítva, az állandó lakóhelye Magyarországon van, de Ausztriában is rendelkezik ideiglenes lakcímmel.
Részlet a válaszából: […] Az Európai Unió négy legfontosabb alapelve az ún. négy szabadságelv. Ezek az elvek az áruk és a tőke szabad áramlását, a szolgáltatások szabadságát, illetve a személyek szabad mozgását deklarálják. A ? személyek szabad mozgása azt jelenti, hogy minden EU-állampolgár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 24.

Külföldre települő társasági tag jogállása

Kérdés: Hogyan alakul a biztosítási kötelezettsége, illetve a járulékfizetése egy 100 százalékos magyar tulajdonú társaság tagjának, aki személyesen közreműködik a cég tevékenységében, valamint az ügyvezetői tevékenységet is ellátja, és a közeljövőben Dániában kíván letelepedni, ahol munkaviszonyt is létesít? Működtetheti továbbra is a társaságot ügyvezetőként, illetve dolgozhat személyesen, vagy a külföldi tartózkodás miatt ez már nem megengedett?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben az említett ügyvezető Dániában munkaviszonytlétesít, abban az esetben egyidejűleg két uniós tagállamban áll fennbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya, amit a 883/2004/EK rendeletalapelvei kizárnak.Az említett rendelet 13. cikke (1) bekezdésének a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Mellékfoglalkozású munkavállaló természetbeni juttatásai

Kérdés: Adható-e melegétkezési utalvány, iskolakezdési támogatás, illetve üdülési csekk egy mellékfoglalkozású munkavállalónak, aki máshol rendelkezik főfoglalkozású munkaviszonnyal?
Részlet a válaszából: […] ...törvényi rendelkezés, amely a többjuttatótól kapott melegétkeztetés bevételének összeszámítását írná elő, ezért amagánszemély több jogviszonyában is részesülhet kedvezményes adózás mellettmelegétkeztetésben a havi értékhatárig.Az Szja-tv. 70. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Szabadság mellékfoglalkozásban

Kérdés: Mennyi szabadság jár a mellékfoglalkozásában annak a munkavállalónak, aki egy másik foglalkoztatónál rendelkezik főállású munkaviszonnyal, és emellett hétvégenként havi 2-3 alkalommal ügyeletet vállal egy intézménynél? A főfoglalkozásában jelenleg 22 nap szabadság illeti meg a munkavállalót.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló rendes szabadságához való jogot, annakmértékét nem befolyásolja, hogy a munkavállaló első vagy továbbimunkaviszonyában kell azt megállapítani, továbbá nem befolyásolja az sem, hogya munkavállalót teljes vagy részmunkaidőre alkalmazzák. Így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 18.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] A járulékfizetési kötelezettség megállapítása érdekébenmindenekelőtt a fennálló jogviszonyokat kell tisztáznunk.Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, olyan kft. tagról vanszó, aki – heti 20 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetőiteendőket és emellett–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ehója

Kérdés: Milyen összegű tételes ehót kell fizetnie a munkavállaló után annak a munkáltatónak, ahol korábban kezdődött a munkaviszonya, mivel mindkét helyen 20-20 órában foglalkoztatott, és egyforma 110 000 forint a munkabére?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdés a)pontja alapján a tételes egészségügyi hozzájárulást a munkaviszony után akifizetőnek kell megfizetnie. Egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén ahozzájárulás csak egy jogviszony alapján fizetendő. Annak eldöntésében, hogy több jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 10.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] A biztosítottak köreA biztosítottak köre ismételten bővült. 2004. január 1-jétől kezdődően egyéni vállalkozónak minősül a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.