13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 13 Többes jogviszonyú kft.-tag szülése
Kérdés: Jogosult lesz valamilyen ellátásra a tagi jogviszonyára tekintettel az a várandós munkavállaló, aki 2015. március 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyban áll egy zrt.-nél, ugyanettől az időponttól egy kft.-ben személyesen közreműködő tag, és a szülés várható időpontja 2019. július hónap? A kismama a kft.-ben tagi jövedelemben nem részesül, tekintettel arra, hogy van máshol legalább heti 36 órás jogviszonya.
3. cikk / 13 Többes jogviszonyú tag
Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
4. cikk / 13 Beltag rokkantsági ellátása
Kérdés: Kaphat rokkantsági ellátást egy betéti társaság egyetlen beltagja, figyelembe véve, hogy az ügyvezetés keresőtevékenységnek minősül?
5. cikk / 13 Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya
Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
6. cikk / 13 Többes jogviszonyú ügyvezető járulékai
Kérdés: Mi lesz a járulékfizetés alapja abban az esetben, ha egy többszemélyes kft. egyik ügyvezető tagja heti 20 órás munkaviszonyban közreműködik a cég jövedelemszerző tevékenységében is? Ügyvezetőként elkerülhető a járulékfizetési kötelezettség, tekintettel a munkaviszonyára, valamint arra, hogy a tényleges ügyvezetői tevékenységet a másik tag végzi, aki a társasági szerződés szerint szintén vezető tisztségviselő, és önállóan képviselheti a céget?
7. cikk / 13 Kültag jogviszonya
Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
8. cikk / 13 Ápolási díjban részesülő beltag
Kérdés: Kell-e valamilyen járulékot fizetnie a tagi jogviszonya után egy betéti társaság ápolási díjban részesülő beltagjának, vagy az ápolási díj főállásnak minősül? Lehet-e többes jogviszonyú vállalkozó az érintett beltag járulékfizetés nélkül? A társaságnak nincs alkalmazottja.
9. cikk / 13 Tevékenységét szüneteltető bt. beltagjának járulékai
Kérdés: Kell-e a minimálbér alapulvételével járulékot fizetnie a beltagja után annak a cukrászdát üzemeltető betéti társaságnak, amely szeptember hónap végén bezárja az üzletét, és csak jövő év májusában nyitja meg ismét? A beltag máshol nem rendelkezik jövedelemmel, de a bt.-nek az ősz, illetve a tél folyamán semmilyen bevétele sem lesz.
10. cikk / 13 Ekho hatálya alá bejelentkezett dolgozó táppénzalapja
Kérdés: Mi lesz a táppénz alapja annak a munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2006. január 1-jétől bejelentkezett az ekho hatálya alá, és a jövedelmét megosztva az általános szabályok szerint csak a minimálbér után adózik és fizeti meg a járulékokat?
