Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál

Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
Részlet a válaszából: […] A Tbj-tv. 12. §-ának (1) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdésének f) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jog-viszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Táppénz többes jogviszony esetén

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre az a személy, aki 2022. augusztus 1-jétől rendelkezik egy napi 6 órás munka-viszonnyal egy kft.-nél, és emellett 2023. január 23-tól megbízási jogviszonyban is végez munkát egy betéti társaság részére, ahol a havi megbízási díja 100.000 forint? Az érintett 2024. január 24-től 31-ig kórházban volt, és február 1-jétől jelenleg is keresőképtelen. A kezelőorvos előzetes tájékoztatása szerint a keresőképtelen állapot előreláthatólag több hónapig fog tartani, munkáját egyik jogviszonyában sem tudja ellátni.
Részlet a válaszából: […] Táppénzre az a biztosított jogosult, aki a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt válik keresőképtelenné, és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ezért először a biztosítási kötelezettségét kell elbírálni. A Tbj-tv. 6. §-ában foglaltak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] A kérdéssel kapcsolatban először is fel kell hívnunk a figyelmet egy jogi problémára. Az Ev-tv. 3. §-a (2) bekezdésének d) pontja értelmében ugyanis nem lehet egyéni vállalkozó, aki egyéni cég tagja, vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja. A betéti társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Többes jogviszonyú tag

Kérdés: Meg kell fizetnie a minimum tagi járulékot, vagy ki kell egészítenie a munkaidejét leg-alább heti 36 órára egy kft. tagjának, aki jelenleg napi 2 órás munkaviszonyban dolgozik a cégében, és emellett egy betéti társaság kisadózó beltagja? A?bt.-ben az ügyvezetői teendőket látja el, és megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót, de azt az információt kapta, hogy ebben az esetben a kft.-ben valamilyen formában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a járulékokat. Az érintett tag a kisadózó vállalkozói jogviszonyon kívül egyéb jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] Az információ ebben az esetben véleményünk szerint helytelen volt, a kft. tagja nyugodtan végezheti továbbra is heti 2 órás munkaviszonyban a tevékenységét.A társas vállalkozás (gazdasági társaság) tagja alapvetően háromféle jogviszonyban végezhet munkát a társaságban,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Megbízási díj számfejtése

Kérdés: Teljes hónapra egy összegben, vagy a teljesített napokra vonatkozóan részletekben kell elszámolni a megbízási díjat abban az esetben, ha egy szabadfoglalkozású egészségügyi szolgáltatást nyújtó cég határozatlan idejű megbízási szerződéssel foglalkoztat több munkavállalót, akik nem dolgoznak a hónap minden napján, illetve minden munkanapján, sőt az is előfordul, hogy a hónapban csak 1-2 napon végeznek munkát? A megbízási díj számfejtésére minden esetben a tárgyhónapot követő hóban kerül sor.
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a kérdést megválaszolnánk, ejtünk néhány szót a szabadfoglalkozás keretében egészségügyi tevékenységet végző dolgozók jogviszonyáról. A 2003. évi LXXXIV. tv.-ben találhatóak az idevágó szabályok, melyek szerint egészségügyi tevékenység végzésére az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Családi gazdaság vezetőjének CSED-re való jogosultsága

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re az a kismama, aki egy családi gazdaság vezetője, őstermelőként biztosított, és a járulékokat az előző évi bevétele 20 százaléka után fizeti meg? A kismama a gazdálkodás mellett megbízási jogviszonyban is végez munkát egy cégben. Jogosult lesz ez alapján CSED-re, illetve GYED-re? Hogyan válik valaki biztosítottá a megbízási jogviszonyában?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a kismamának egyidejűleg fennálló két jogviszonya van. Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a biztosítási kötelezettséget, az ellátásokra való jogosultságokat jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.Első lépésben nézzük meg, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 28.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaság létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

További munkavégzésre irányuló jogviszony létesítése

Kérdés: Vállalhat munkát egy másik vállalkozásnál egy munkavállaló, aki a főfoglalkozású munkahelyén heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik? Amennyiben dolgozhat, milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek a munkáltatónak és a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok létesítését nem tiltják a jogszabályok, tehát ha a munkavállaló a főfoglalkozású munkahelyén pontosan eleget tesz a munkavégzési kötelezettségének, munkaideje letelte után bármilyen formában és bármennyit dolgozhat, ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Többes jogviszonyú vállalkozó közterhei

Kérdés: Kötelező lenne-e valamilyen jövedelemben részesülnie a további jogviszonyaiban annak a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező személynek, aki "A" bt.-ben kültagként semmilyen jövedelemben és járulékalapot képező kifizetésben nem részesül, "B" kft. megbízott ügyvezetőjeként jövedelemben nem részesül, "C" kft. "v. a." végelszámolójaként semmilyen megbízási díjban vagy jövedelemben nem részesül, "D" kft.-ben pedig 75 százalékos tagként jövedelemben és osztalékban nem részesül (kizárólag kedvezményes adózású juttatásokban: pl. üdülési csekk vagy internethasználat)? Kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni valamelyik vállalkozásnak, vagy elegendő, hogy a munkáltatója nyilatkozik, hogy 36 órás munkaviszonya után minden járulékot megfizet utána?
Részlet a válaszából: […] Az említett munkavállaló egy heti 36 órát elérőfoglalkoztatással rendelkezik, és ez alapján teljeskörűen biztosított.Az "A" bt.-ben kültagként nem működik közre személyesen,tehát sem társas vállalkozóként, sem pedig egyéb jogviszony alapján itt nembiztosított,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Megbízási díj munkaadói és munkavállalói járuléka

Kérdés: Kell-e munkaadói járulékot fizetni a biztosítottá váló megbízott részére kifizetett megbízási díj után? Az APEH honlapjára véleményünk szerint ellentétes információk kerültek fel, hiszen egy 2009. június 4-ei állásfoglalás szerint "2009. január 1-jétől a munkaadó a munkavállalói járulékot a társadalombiztosítási járulékalap után köteles megfizetni. Társadalombiztosítási járulékalap: a Tbj-tv. 4. §-ának k) pontjában és 20. §-ában meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj-tv. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat és a borravalót." Egy 2009. május 6-án megjelent állásfoglalás értelmében viszont nem kell munkaadói, illetve munkavállalói járulékot fizetni például a Ptk. hatálya alá tartozó megbízási, valamint vállalkozási jogviszonyból származó jövedelmek után sem, vagy a gazdasági társaságok személyesen közreműködő tagjainak kifizetett jövedelme után, ha a személyes közreműködés nem munkaviszony keretében történik.
Részlet a válaszából: […] Valóban, a munkaadói járulék alapja megegyezik atársadalombiztosítási járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja pedig atermészetbeni egészségbiztosítási járulék alapjával.Csakhogy ezeket a járulékokat az Flt. 40., illetve 41.§-ának előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.
1
2