4 talált cikk a főállású kisadózó , ellátás , biztosítás , Art. , foglalkoztatás , 1% , több jogviszony kifejezésre

Kérdés: Valóban nem lesz jogosult egyik jogviszonyában sem a gyermek születésére tekintettel járó ellátásokra az az édesanya, aki 2018 óta egy kisadózó betéti társaság főállású kisadózó tagja, és 2021. október 1-jétől a férje által működtetett kft.-ben napi 8 órás munkaviszonyban áll? A bt. végelszámolásáról 2021. decemberben döntés született, és 2022. január 1-jétől folyamatban van, a végelszámoló a korábbi kisadózó tag. A kismamát az orvos veszélyeztetett terhességgel 2021. december 1-jétől táppénzre vette, 2022. április hónapban pedig megszületett a gyermek. A táppénzigénye benyújtásakor kapta azt az információt, hogy nem lesz jogosult a szülés után járó ellátásokra, és táppénzre is csak két hónapra, mert a tagi jogviszonyát nem szüntette meg 2021. szeptember 30-án.

Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re az a kismama, aki 2018. február 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozóként volt biztosított, és emellett 2020. október 1-jétől heti 40 órás munkaviszonyt létesített? A munkaviszony létesítése miatt a kisadózóként fennálló biztosítás a törvény erejénél fogva megszűnt, és 2020. október 25-én megszületett a gyermeke?

Kérdés: Egy közös őstermelői igazolványban eddig két fő szerepelt, ami december hónaptól további egy fővel egészül ki, aki egyébként egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózó. Amennyiben ez a harmadik személy járulékfizetésre kötelezett, mi alapján vallja be és fizesse a járulékait?

Kérdés: Főállásúnak vagy többes jogviszonyban állónak fog minősülni az az édesanya, aki a munkaviszonyában jelenleg fizetés nélküli szabadságon van, mert GYED-ben részesül, és egyéni vállalkozásba szeretne kezdeni? A vállalkozói jövedelem szerinti adózást vagy a kisadózó vállalkozások tételes adóját érdemes választania abban az esetben, ha az ellátását nem szeretné veszélyeztetni?