21 cikk rendezése:
11. cikk / 21 Többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése GYET ideje alatt
Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYET-en van, amelynek ideje alatt a vállalkozása nem működik, bevétele nincs, költséget nem számol el, a férjével közös kft.-ben viszont ő látja el az ügyvezetői tevékenységet? Az ügyvezetésért semmilyen jövedelmet nem vesz fel.
12. cikk / 21 Szolgálati járandóságban részesülő egyéni vállalkozó közterhei és éves keretösszege
Kérdés: Milyen jövedelmeket kell figyelembe venni az éves keretösszeg megállapításánál annak az 1964. október 9-én született személynek az esetében, aki egy társaság főfoglalkozású alkalmazottja heti 40 órás munkaviszonyban, emellett van egy eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozása, és 2007. december 30-tól szolgálati járandóságban részesül? Többes jogviszonyú vagy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozóként kell-e megfizetnie a járulékokat ebben az esetben?
13. cikk / 21 Nyugdíjjárulék felső határa
Kérdés: Hogyan alakul a nyugdíjjárulék felső határa annak a munkavállalónak az esetében, aki 2010. január 31-ig GYED-ben részesült, április 1-jétől pedig GYES mellett dolgozik?
14. cikk / 21 Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
15. cikk / 21 Felmentési idejét töltő munkavállaló alkalmazása
Kérdés: Alkalmazhat-e egy vállalkozás egy olyan munkavállalót, aki egy másik cégnél a felmentési idejét tölti? Amennyiben igen, akkor kell-e utána pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, illetve hogyan kell megállapítani a nyugdíjjárulék felső határát?
16. cikk / 21 Nyugdíj összegének emelése
Kérdés: Valóban kérheti-e 2008-ban nyugdíjának 0,5 százalékos emelését az az öregségi nyugdíjas, aki 2006. október 3. óta részesül a nyugellátásban, de azóta is folyamatosan dolgozik?
17. cikk / 21 Többes jogviszonyú evás egyéni vállalkozó egészségbiztosítási járuléka
Kérdés: Vonatkozik-e a 4 százalékos egészségbiztosításijárulék-fizetési kötelezettség a többes jogviszonyú evaalany egyéni vállalkozóra?
18. cikk / 21 Többes jogviszonyú társas vállalkozó
Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.
19. cikk / 21 Osztrák állampolgárságú beltag közterhei
Kérdés: 2004 előtt, illetve után biztosítottá válik-e Magyarországon, és ha igen, milyen járulékokat, illetve eho-t kell fizetni az után az osztrák állampolgárságú, ausztriai lakóhellyel és biztosítással rendelkező magánszemély után, aki betéti társaságot alapított, ahol ő a beltag, és díjazást nem vesz fel?
20. cikk / 21 Egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék-alapja
Kérdés: Főfoglalkozású egyéni vállalkozó kivétje az első három negyedévben megegyezik a minimálbérrel (150 ezer Ft/negyedév), a negyedik negyedévben viszont 900 ezer forint. A vállalkozó betegállományban nem volt. A negyedik negyedévben kivett jövedelem, amely után a járulékokat megfizették, teljes egészében képezi-e a nyugdíjjárulék alapját, mivel az éves jövedelem 1350 ezer forint, nem éri el a 365 x 6490 forintot, vagy csak a 92 x 6490 forint lesz a negyedik évben a nyugdíjjárulék alapja?
