21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Keresőképtelenség felülvizsgálata
Kérdés: Megteheti a munkavállaló, hogy folyamatosan munkát végez az egyéni vállalkozásában, miközben a főfoglalkozású munkahelyén már több hete keresőképtelen állományban van, és táppénzben részesül? A munkáltató nem érzi ezt igazságosnak, hiszen fizetnie kellett a betegszabadság idejére járó juttatást, valamint a táppénz-hozzájárulást, miközben a munkavállaló kieső munkáját is pótolnia kell. Milyen lehetőségei vannak ebben az esetben a munkáltatónak?
2. cikk / 21 Táppénz többes jogviszony esetén
Kérdés:
Jogosult lesz mindkét jogviszonyában táppénzre az a személy, aki 2022. augusztus 1-jétől rendelkezik egy napi 6 órás munkaviszonnyal egy kft.-nél, és emellett 2023. január 23-tól megbízási jogviszonyban is végez munkát egy betéti társaság részére, ahol a havi megbízási díja 100.000 forint? Az érintett 2024. január 24-től 31-ig kórházban volt, és február 1-jétől jelenleg is keresőképtelen. A kezelőorvos előzetes tájékoztatása szerint a keresőképtelen állapot előreláthatólag több hónapig fog tartani, munkáját egyik jogviszonyában sem tudja ellátni.
3. cikk / 21 Többes munkaviszonyú munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén táppénzre az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll napi 6 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2023. május 2-ától egy másik munkáltatónál napi 3 órás munkaviszonyt létesített, és 2023. május 8-ától keresőképtelen, ami miatt egyik munkáját sem tudja ellátni? A keresőképtelenség előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
4. cikk / 21 Táppénz többes jogviszonyban
Kérdés: Elláthatja a munkáját távmunkában a részmunkaidős mellékállásában az a munkavállaló, aki a főállásában jelenleg 100 százalékos táppénzt kap, mert egészségügyi dolgozóként elkapta a koronavírust?
5. cikk / 21 Keresőképtelenség igazolása többes jogviszonyban
Kérdés: Számfejthető a betegszabadság, illetve a táppénz a keresőképtelen állományba vételről szóló orvosi igazolás másolata alapján abban az esetben, ha a munkavállalónak két biztosítási jogviszonya van, és az egyikben már megtörtént a számfejtés az eredeti bizonylat alapján? A dolgozó 2017. július 3-tól napi 6 órában dolgozik az egyik munkahelyén, ahol már megtörtént a számfejtés, 2019. január 7-től pedig napi két órában a másik munkaviszonyában.
6. cikk / 21 Táppénz több munkaviszony esetén
Kérdés: Mindkét táppénzigényt a kifizetőhelynek kell elbírálni abban az esetben, ha egy 2018. szeptember 3-ától a kifizetőhelyet működtető foglalkoztatónál napi 6 órás munkaviszonyban álló munkavállaló 2018. november 5-től egy másik cégnél is munkaviszonyban áll napi 3 órás munkaidőben, és 2019. február 18-tól keresőképtelen? A dolgozó előző munkaviszonya 2015. december 1-jétől 2018. augusztus 31-ig állt fenn. Mindkét jogviszony esetében előzménynek számít a megszűnt biztosítási jogviszony?
7. cikk / 21 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult-e mindkét munkaviszonyában betegszabadságra és táppénzre az a munkavállaló, aki az egyik munkahelyén napi 8 órát, a másikban napi 3 órát dolgozik, és 2010. szeptember 28-tól jelenleg is keresőképtelen?
8. cikk / 21 Többes jogviszonyú biztosított táppénze
Kérdés: Melyik jogviszonyában lesz jogosult a táppénzre, illetve aktív vagy passzív jogú táppénz illeti-e meg azt a biztosítottat, aki 2009. május 11-től előreláthatólag több hónapon keresztül keresőképtelen, és munkaviszonya 2009. május 13-án megszűnt, és a munkaviszonya mellett körülbelül két éve egyéni vállalkozói tevékenységet is folytat? Hogyan jár el helyesen a munkáltató?
9. cikk / 21 Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
10. cikk / 21 Munkaidő csökkentésének hatásai
Kérdés: Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?