Osztrák állampolgárságú kültag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy betéti társaság osztrák állampolgárságú kültagja után annak érdekében, hogy Magyarországon jogosult legyen egészségbiztosítási ellátásra? Jelenleg maga után megfizeti a havi 4950 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, mert Ausztriában nem rendelkezik munkaviszonnyal. Mikor és hol kaphatja meg az E109, illetve az S072 számú nyomtatványokat?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetnie. Ha ajárulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenységre jellemző keresetet, atársaság a járulékbevallásában – a tényleges járulékalapot képező jövedelemfeltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosításijárulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 12.

Átmeneti járadékban részesülő személy egyéni vállalkozóvá válása

Kérdés: Kaphatja-e továbbra is az átmeneti járulékot az a személy, aki a járadék folyósítása mellett egyéni vállalkozóként is kíván dolgozni? Mennyi társadalombiztosítási járulékot kellene fizetnie ebben az esetben a vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem nem éri el aminimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésébenmeghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képező jövedelem,átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Beteg társas vállalkozó járulékalapja

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
Részlet a válaszából: […] ...képezőjövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. §(2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem feltüntetésével – bejelentést tehet arról, hogy atársadalombiztosítási járulékot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31.§ (2) bekezdésében meghatározott bevallásban – a tényleges járulékalapot képezőjövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelemfeltüntetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.