13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Számfejthet a munkáltató munkabért a biztosítási jogviszony szünetelésének elkerülése érdekében annak a munkavállalónak a részére, akinek a táppénzjogosultsága július 25-én lejárt, de csak augusztus 1-jétől vált keresőképessé? Amennyiben igen, akkor a járulékalapnak ebben az esetben is el kell érnie a minimálbér 30 százalékát?
2. cikk / 13 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: Mi történik abban az esetben, ha a munkavállalónak lejár az egyéves táppénzjogosultsága, de betegségéből eredően továbbra is keresőképtelen? Mennyi ideig tarthatja keresőképtelen állományban az orvos a beteg személyt?
3. cikk / 13 Keresőképtelenség táppénzjogosultság nélkül
Kérdés: Mi a teendője a munkáltatónak abban az esetben, ha a 2022. március 8-tól 2023. március 7-ig tartó határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalója 2022. június 10-től folyamatosan keresőképtelen, de az illetékes megyei kormányhivatal tájékoztatása szerint csak 94 napra, azaz 2022. szeptember 11-ig jogosult táppénzre? Keletkezik a munkáltatónak járulék-, illetve egyéb fizetési kötelezettsége ebben az esetben?
4. cikk / 13 Szerződés szerinti munkabér
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénzjogosultság hónapjának a szerződés szerinti bérét a kevés biztosítási idővel rendelkező keresőképtelen biztosított esetében, ha a hónap hétköznapra eső munkaszüneti napot (fizetett ünnep) tartalmaz? A teljes munkaidős munkavállaló órabére 963 forint/óra. Figyelembe kell venni a fizetett ünnepre számfejtett távolléti díjat, vagy ez nem része a szerződés szerinti munkabérnek?
5. cikk / 13 Kedvezményszabály szolgálati jogviszony esetén
Kérdés: Érvényesíthető az ún. kedvezményszabály egy hivatásos szolgálati jogviszonyban álló édesanya esetében, aki a szülési szabadság időtartamára nem csecsemőgondozási díjban, hanem a Hszt. által szabályozott távolléti díjban részesült?
6. cikk / 13 Táppénzjogosultság
Kérdés: Mennyi ideig és milyen összegű táppénzre lesz jogosult a munkaviszonyában az a munka-vállaló, aki 2021. július 1-jétől heti 40 órás munkaviszony keretében dolgozik jelenlegi munkáltatójánál havi 350 000 forint munkabérért, és július 23-ától keresőképtelen? A munkavállaló 2019. ápri-lis 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozó. Befolyásolja ez valamilyen mértékben az ellátását?
7. cikk / 13 Táppénzjogosultság hétvégére
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a 2017. május 20-21-ei hétvégére az a hagyományos munkarendben dolgozó munkavállaló, aki 2017. május 2-től május 21-ig keresőképtelen, keresőképes május 22-től, és az első naptól táppénzben részesül?
8. cikk / 13 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. október 1-jétől 2016. május 31-ig szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként tanulószerződéssel dolgozott a cégnél, 2016. június 7-től munkaviszonyban áll, és 2016. szeptember 6-án üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló a munkaviszonya kezdetétől a balesetet megelőző napig jövedelemben részesült.
9. cikk / 13 Határozott idejű közalkalmazotti munkaszerződés megszűnése
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a közalkalmazottnak, aki 2006 szeptemberétől tanárnőként dolgozik egy általános iskolában, de a 2008. június 28-án lejáró határozott idejű munkaszerződését a munkáltató létszámleépítés miatt nem kívánja meghosszabbítani? Mikortól mehet el táppénzre, mi lesz az aktív, illetve passzív jogú táppénzének az alapja, és mindenképpen megszűnik-e a munkaviszonya az ellátás alatt is? Kiveheti-e a tanév során felgyülemlett szabadságát? A naptári évet vagy a tanévet veszik figyelembe a szabadság számításánál? Terhessége esetén mi lenne a TGYÁS, a GYED és a GYES alapja? Amennyiben június végén megszűnik a munkaviszonya, és nem lesz meg a 180 ledolgozott munkanap, számításba vehető-e egy újabb munkaviszony keretében megszerezett jövedelem, illetve munkaviszony?
10. cikk / 13 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
