13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Bértámogatás
Kérdés: Hogyan módosította a 141/2020. Korm. rendelet a bértámogatás igénybevételének feltételeit? Igénybe tudja venni ezt a lehetőséget egy szállodát üzemeltető vállalkozás, amely korábban 100 dolgozót foglalkoztatott, de a veszélyhelyzetre tekintettel 50 főnek felmondott, a többi dolgozója pedig jelenleg távolléti díjat kap az állásidejére, mert a szálloda jelenleg nem üzemel? Felhasználható a támogatás a jelenleg munkát nem végző dolgozók továbbfoglalkoztatására? A vállalkozás csökkentett üzemeléssel újra meg szeretné nyitni a szállodát. Felhasználható az egyéni fejlesztési idő nyelvtanulásra ezeknek a dolgozóknak az esetében, tekintettel arra is, hogy erre a tudásra a további munkájukhoz ténylegesen is szükségük van?
2. cikk / 13 Távolléti díj számítása
Kérdés: Mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál az Mt.-ben? Mi tartozik bele a távolléti díj számításának alapjába? Mi lesz az irányadó időszak, ha valaki pl. 2013 februárjában megy szabadságra?
3. cikk / 13 Köztisztviselő keresőképtelenség miatti távolléte
Kérdés: Kötelező-e leadni a keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást, vagy a munkáltató kérhet betegsége idejére szabadságot, illetve túlórák miatti "csúsztatást"? Naptári napra vagy munkanapra jár-e a 15 napos betegszabadság, és van-e maximált összege ennek a járandóságnak? Mennyi a táppénz mértéke, illetve van-e maximált összeg? Van-e valamilyen speciális szabály a köztisztviselőkre vonatkozóan?
4. cikk / 13 Betegszabadság teljesítménybér esetén
Kérdés: Teljesítménybéres fizetés esetén van-e valamilyen kötelező minimumfizetési kötelezettség abban az esetben is, ha nincs teljesítmény? Egy vállalkozás nyugdíjas munkavállalói eddig havi fix bérrel, minimálbérrel voltak bejelentve, de a megrendelések csökkenése miatt a munkáltató szeretne áttérni a teljesítményarányos fizetésre, a teljesítménybér 10 forint/km lenne. Hogyan alakul ebben az esetben a betegszabadság összege?
5. cikk / 13 Rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Mennyire jogszerű, ha a munkaszerződésbe beleveszik, hogy a bér tartalmazza a 10 százalékos többletmunkát?
6. cikk / 13 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállalók pihenőideje
Kérdés: Helyesen jár-e el az a cukrászdát üzemeltető munkáltató, ha a munkaidőkeretben napi 8 órát dolgozó munkavállalói részére, akiknek a szabadnapja minden héten hétfőre, és minden második héten vasárnapra esik, vasárnapi munkavégzésük esetén az alapbéren felül 100 százalék mértékű pótlékot is fizet? Jogosultak-e az átlagkeresetükre azok a munkavállalók, akiknek a szabadnapja esik az ünnepnapra?
7. cikk / 13 Szerződés szerinti jövedelem teljesítménybérben dolgozó kismama esetében
Kérdés: Miből tevődik össze a szerződés szerinti jövedelem annál a kismamánál, aki 2 műszakban, teljesítménybérben dolgozott, és 3 gyermeket szült az alábbiak szerint: Az 1. gyerek után 1999. szeptember 8-ától 2000. január 17-éig TGYÁS-t, 2000. január 18-ától 2001. július 8-áig GYED-et kapott az édesanya, ebben az esetben az alap egyértelmű volt. A 2. gyerek 2001. július 9-én született, és 2001. július 9-étől 2001. december 23-áig TGYÁS, 2001. december 24-étől 2003. július 9-ig GYED, 2003. július 10-étől 2003. szeptember 11-éig GYES ellátást kapott az anya. A 3. gyerek 2003. szeptember 12-én született, ezért 2003. szeptember 12-étől 2004. február 26-áig TGYÁS-on, 2004. február 27-étől 2005. szeptember 12-éig GYED-en, 2005. szeptember 13-ától jelenleg is GYES-en van az anya. A cégnél az a gyakorlat, hogy a minimálbér emelésekor munkaszerződést módosítanak. Az eredeti munkaszerződés tartalmazza a műszakpótlékot, ami jelen esetben 7,5 százalék, és a teljesítményszorzót. Az ellenőrzés során nem fogadták el csak a minimálbérből számolt órabért, azonban ha ez a kismama visszajön dolgozni, és a szabadságát kiveszi, a cég nem minimálbérrel fizeti ki.
8. cikk / 13 Munkaidőkeretben dolgozó munkavállaló pihenőnapja
Kérdés: Milyen juttatásokat, illetve pótlékokat kell kapnia annak az alkalmazottnak, aki munkaidőkeretben dolgozik, nem folyamatos munkarendben, három műszakban, fizetett ünnep napján nem dolgozhat, de műszakját előző este 22.00-kor kezdte és ünnepnap 6.00-kor fejezte be? Jelen esetben az alkalmazott 2006. március 14-én 22.00-kor kezdte műszakját és 2006. március 15-én 6.00-kor fejezte be. Mi a teendő, ha szintén fent nevezett alkalmazott 2006. március hónapban a fizetett ünnep nélkül 22 munkanapot dolgozott, és a fizetett ünnepen pihenőnapját töltötte? A pihenőnapra nem jár bér, de a fizetett ünnepre igen, tehát aki nem pihenőnapon volt 2006. március 15-én, hanem fizetett ünnepen, több bért kap, mint az, aki dolgozott. Milyen módon lehet rendezni az eltéréseket?
9. cikk / 13 Egy műszakos munkarend
Kérdés: Egy pótkocsi- és felépítményszerelő kft.-nél a szerelők egy műszakos munkarendre tértek át úgy, hogy hétfőtől csütörtökig reggel 07.30-tól 17.30 óráig dolgoznak, tehát napi 10 órát, a péntek és a hétvége pihenőnap, így 4 nap alatt dolgozzák le a heti 40 órát. Mivel a munkarendjük nem heti 5 munkanap és 2 pihenőnap, így a betegszabadság és a szabadság számítása is megváltozik.Például hogyan kell számolni azt, ha a dolgozó- szabadságon van január 29-30-án (ez 2,5 vagy 3 nap)?- betegszabadságon van január 28-án (ez 1,25 vagy 2 nap)?- szabadságot, illetve a betegszabadságot napi 8 órával kell elszámolni?- péntek, illetve hétvégi napon végzett túlmunka 50 százalékos vagy 100 százalékos túlórát jelent?- nem érinti-e hátrányosan a számítás azokat a dolgozókat, akik a heti 40 órát 5 munkanap alatt dolgozzák le?
10. cikk / 13 Munkarend meghatározása munkaidőkeret alkalmazása esetén
Kérdés: Kéthavi munkaidőkeretben, előre kiadott munkarend alapján történő foglalkoztatás esetén: - Előírható-e egymást követő szombaton és vasárnap történő munkavégzés? - Ha a fenti napokon munkarend szerint nem dolgozik a munkavállaló, de berendelik rendkívüli munkavégzésre, akkor milyen pótlék jár, és egyáltalán berendelhető-e a munkavállaló egymást követő szombaton és vasárnap munkavégzésre?
