23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Több munkáltató által létesített munkaviszony
Kérdés: Ütközik valamilyen jogszabályi előírással az a gyakorlat, ha egy több munkáltató által létesített munkaviszony esetén a megváltozott körülmények miatt a munkavállaló tartósan a "másodlagos" munkáltatójánál dolgozna, a "főmunkáltatónál" pedig egyáltalán nem végezne munkát? Helyesen járnak el a munkáltatók, ha ebben az esetben a "főmunkáltató" vallja be és fizeti meg a közterheket, a "másodlagos" munkáltató pedig megtéríti azt a számára, vagy módosítani kell a munkaszerződést?
2. cikk / 23 Szabadságmegváltás
Kérdés: Meg kell váltani a munkavállaló szabadságát a munkaviszony megszűnése esetén akkor is, ha a munkáltató a felmondási idő teljes tartamára felmentette a dolgozót a munkavégzési kötelezettsége alól? Van különbség az eljárásban abban az esetben, ha a kilépő dolgozó vezető állású munkavállalónak minősül? Szabadságmegváltás esetén módosul a munkaviszony megszűnésének időpontja?
3. cikk / 23 Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére
Kérdés:
Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
4. cikk / 23 Kormányzati dolgozó
Kérdés: Milyen elhelyezkedést korlátozó intézkedésekkel kell szembenéznie a munkavállalónak abban az esetben, ha jelenleg a Kit. hatálya alá tartozik, és a munkáltatója egyoldalúan módosította a kinevezését, és ezzel a munkakörét, de ebbe a változtatásba nem szeretne beleegyezni, mert sérelmesnek érzi?
5. cikk / 23 Foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszáma
Kérdés: Hogyan kell az Szt. szerinti átlagos létszámot számítani 2021. január 1-jétől, milyen jogviszonyok számítanak a foglalkoztatott munkavállalók átlagos létszámába? Hogyan számítanak például a felügyelőbizottsági tagok, akik tiszteletdíjat kapnak, de nem végeznek munkát, az egyszerűsített foglalkoztatottak vagy a fizetés nélküli szabadságon lévő kismamák?
6. cikk / 23 Végkielégítés munkaidő változása esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a havibéres dolgozó végkielégítését abban az esetben, ha semmilyen pótlékot, illetve egyéb eseti juttatást nem kapott, viszont az elmúlt hat hónapban – a cég bevételeitől függően – esetenként csak a munka-bére felét kapta meg, 4 órás részmunkaidős bejelentéssel? Ebben az esetben az elmúlt 6 hónap alapján kell egy átlagot számolni, vagy a felmondáskor érvényes havibér alapján kell kiszámolni a távolléti díjat?
7. cikk / 23 Új munkaviszony létesítése felmondási idő alatt
Kérdés: Létesíthet új 8 órás munkaviszonyt a felmentési idő alatt a munkavállaló, akinek a munkaviszonya 2020. december 31-én szűnik meg, de november-december hónapra a munkáltató a munkavégzés alól felmentette?
8. cikk / 23 Keresőképtelenség a felmondás időtartama alatt
Kérdés: Meghosszabbítja a felmondási időt a keresőképtelenség abban az esetben, ha a munkaviszony megszüntetését a munkavállaló kezdeményezte, és a felek 30 napos felmondási időben állapodtak meg? Milyen lehetőségei vannak a foglalkoztatónak abban az esetben, ha utólag kiderül, hogy a munkavállaló ténylegesen nem volt munkára alkalmatlan állapotban, csak annyira megromlott a viszonya a korábbi kollégáival, hogy nem kívánta ledolgozni a felmondási idejét?
9. cikk / 23 Igazolatlan hiányzás
Kérdés: Fennáll az igazolatlan hiányzás szombaton és vasárnap is abban az esetben, ha a munkavállaló csütörtökön és pénteken nem jelent meg a munkahelyén, és semmilyen módon nem igazolta a távolmaradását? A munkavállaló munkavégzésre történő rendelkezésre állási kötelezettsége munkaszüneti napon vagy szombat-vasárnap pihe-nőnapon is fennáll, mivel a munkáltató rendkívüli munkaidőt rendelhet el a feltételek fennállása esetén szombatra és vasárnapra is, aminek az igazolatlan hiányzás okán nem tudott volna eleget tenni.
10. cikk / 23 Felmondás nyugdíjazás miatt
Kérdés: Hogyan és mikor kell felmondania annak a munkavállalónak, aki 1976. június 20. óta folyamatosan dolgozik, és 2016. júliusban szeretné beadni a nők kedvezményes nyugdíja iránti igényét? Jár a végkielégítés ebben az esetben, illetve milyen juttatásokra lesz jogosult a dolgozó olyankor, ha 1978. július 20. óta dolgozik jelenlegi munkahelyén, és 2 gyermekkel volt GYES-en?
