Számítási időszakban elért jövedelem módosításának hatása a GYED napi összegére

Kérdés:

Valóban minimális összegű gyermekgondozási díjra lesz jogosult az a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személy, aki késedelmesen terjesztette elő a szülési szabadság iránti igényét, ezért öt hónapon keresztül változatlanul illetményben részesült, amit a munkáltató visszavont, majd egy összegben számfejtette a szülési szabadság idejére járó ellátást? Ez az eljárás hátrányosan érinti a GYED összegét, mert kiesik a számítási időszakból. Helyesen járt el a foglalkoztató ebben az esetben? Érveik szerint az Eb-tv.-ben foglaltak alapján végezték a számfejtést, és a bevallás adattartalma is ennek megfelelő. Az érintett édesanya több mint hét év folyamatos társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkezik.

Részlet a válaszából: […] ...eltérősége miatt alkalmazott Hszt. speciális rendelkezései szerint nem csecsemőgondozási díjban, hanem a szülési szabadság tartamában távolléti díjban részesül. A hivatásos állomány várandós, valamint szülő nő tagját huszonnégy hét egybefüggő szülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Hivatásos szolgálati jogviszonyban álló munkavállaló szülése

Kérdés: Alkalmazható a Tbj-tv. 32. §-ának a) pontjában megfogalmazott járulékmentesség a Hszt. hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyban álló rendőr szülési szabadságának idejére járó távolléti díj elszámolásakor ugyanúgy, mint a csecsemőgondozási díj esetében?
Részlet a válaszából: […] ...A szülési szabadságot úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság idejére távolléti díj jár. A munkabérként viselkedő távolléti díj az Eb-tv. hivatkozott módosításáig korábban valóban kedvezőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 19.

Keresőképtelenség szolgálati viszony felfüggesztése alatt

Kérdés: Milyen ellátásra válhat jogosulttá az a munkavállaló, akinek a szolgálati viszonyában bekövetkezett felfüggesztés alatt a foglalkoztatója 100 százalékban visszatartotta az illetményét, és időközben keresőképtelenné vált?
Részlet a válaszából: […] ...összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente harminc naptári napig távolléti díjat, vagy a harmincegyedik naptári naptól a távolléti díj 90 százalékát kell folyósítani.A távolléti díj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 17.

Vasárnapi pótlék

Kérdés: Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként vehető figyelembe az ellátások számítása során az Mt. 140. §-ában meghatározott vasárnapi pótlék abban az esetben, ha a munkaszerződésben nem szerepel, de a vasárnapi munkavégzés elrendelése esetén kifizetésre került? Helyesen járt el a munkáltató, ha rendszeres jövedelemként vette figyelembe a pótlékot annak ellenére, hogy a munkáltatónál a tavalyi évben csak egy hónapban került sor ilyen kifizetésre?
Részlet a válaszából: […] ...mi a rendszeres jövedelem. Rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, a munkabér helyett kifizetett távolléti díj, illetőleg szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. A hangsúly azon van, hogy havi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Betegszabadság napközbeni megbetegedés esetén

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha egy tanár az első két órájának megtartása után rosszul lett, elment orvoshoz, aki aznapra keresőképtelen állományba vette? Betegszabadságot kell elszámolni erre a napra?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény úgy rendelkezik, hogy ebben az esetben a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. A betegszabadság idejére a távolléti díj hetvenöt százaléka illeti meg a munkavállalót. Továbbá, ha a munkavégzés alóli mentesülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Bérkompenzáció figyelembevétele táppénzalapként

Kérdés: Figyelembe vehető-e táppénzalapként a tavalyi bérkompenzáció annak a munkavállalónak az esetében, aki 2011. január 1-jétől vezetői döntés alapján a közszférára vonatkozó rendelkezés szerint kapta a bérkompenzációt minden hónapban, annak ellenére, hogy nem közalkalmazottként és nem köztisztviselőként dolgozik? 2012. január 1-jétől a 2011-es bérkompenzációt beépítették az alapbérbe, és az elvárt béremelést is megkapták a dolgozók.
Részlet a válaszából: […] ...táppénz összegének kiszámításánál rendszeres jövedelem ahavi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, a munkabér helyett kifizetetttávolléti díj vagy átlagkereset, illetve szerződés alapján járó díjazás vagyegyéb jövedelem. A 2011. évi bérkompenzáció bér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Üzemanyag-megtakarítás beszámítása a táppénzalapba

Kérdés: Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell-e figyelembe venni a táppénzalap-meghatározásnál az üzemanyag-megtakarítás címén kapott 100 ezer forintot meghaladó részt, amely bérnek minősül? A gépjárművezetők minden hónapban megkapják az üzemanyag-megtakarítás összegét, amely nem minden esetben haladja meg az adómentes határt.
Részlet a válaszából: […] ...táppénz összegének kiszámításához rendszeres jövedelem ahavi rendszerességgel járó munkabér, pótlékok, a munkabér helyett kifizetetttávolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg a szerződés alapján havonta járódíjazás, vagy egyéb jövedelem. Ezek alapján csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: A táppénzalap megállapításához rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a munkaviszony keretében esetenként, nem havi rendszerességgel, nem is teljes hónapot érintő külföldi kiküldetésre elszámolt adó- és járulékköteles napidíj?
Részlet a válaszából: […] ...megmagyarázni. Rendszeres jövedelem a havi rendszerességgel járó munkabér(illetmény), a pótlékok, továbbá a munkabér helyett kifizetett távolléti díj,átlagkereset, illetőleg a szerződés alapján havonta járó díjazás vagy egyébjövedelem. Ebből következik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 15.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása

Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?
Részlet a válaszából: […] ...rendszeres jövedelem: ahavi rendszerességgel járó munkabér (illetmény), pótlékok, továbbá a munkabérhelyett kifizetett távolléti díj vagy átlagkereset, illetőleg a szerződésalapján havonta járó díjazás vagy egyéb jövedelem. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 15.

Munkaidőkeretben foglalkozatott dolgozók juttatásai

Kérdés: Portás-biztonsági őröket foglalkoztat egy cég havi munkaidőkeretben, napi 8 óra figyelembevételével (pl. 22 munkanap x 8 óra = 176 óra munkaidőkeret). A műszakbeosztás 12 és 24 órás műszakokban történik. Ha egy dolgozó a fizetett ünnepnapon a beosztása szerint nem dolgozik, kell-e ünnepet számfejteni, illetve ha a fizetett ünnepen dolgozik, jár-e erre az időre külön műszakpótlék? Ha a beosztása szerint a ledolgozott munkaideje nem éri el a megállapított havi munkaidőkeret mértékét, az így kiesett időre kell-e pl. állásidőt elszámolni, illetve, ha többet dolgozik a megállapított munkaidőkeretnél, kell-e túlórát elszámolni? A fizetett szabadságokat hogyan kell részükre kiadni? (Mely napokra és milyen óraszámmal?) A betegszabadságot milyen napokra és milyen óraszámmal kell számfejteni (8 órával kell számolni, vagy a beosztása szerinti 12, ill. 24 órával)? Táppénz esetén minden naptári napra kaphat táppénzt?
Részlet a válaszából: […] ...vagy órabérrel díjazott munkavállalót – a munkaszüneti naponvégzett munkáért járó munkabéren felül – távolléti díja illeti meg.Ha a munkáltató a havidíjas munkavállalót a munkaszünetinapon rendkívüli munkavégzésre kötelezte,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.
1
2