8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Ügyvezetés munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan változik az egyszemélyes kft. rehabilitációs ellátásban részesülő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha 2020. április 30-ig heti 40 órás munkaviszonyban állt egy másik cégben, havi 200 ezer forintos munkabérért, április 1-jétől azonban a munkaideje heti 10 órára, a munkabére pedig havi 50 ezer forintra csökkent? A tulajdonos a kft. ügyvezetői teendőinek ellátásáért jövedelemben nem részesül.
2. cikk / 8 Kettős állampolgárságú ügyvezető
Kérdés: Keletkezik valamilyen közteherfizetési kötelezettsége egy orosz-magyar állampolgárságú személynek abban az esetben, ha Oroszországban és Magyarországon is rendelkezik lakcímmel, és Magyarországon alapít egy egyszemélyes kft.-t, amelynek ő lesz az ügyvezetője? Oroszországban több céggel is rendelkezik, és fizeti a közterheket.
3. cikk / 8 Rehabilitációs járadékban részesülő ügyvezető
Kérdés: Valóban veszélyezteti a rehabilitációs járadékra való jogosultságot, ha egy kft. ügyvezetésre jogosult tagja ténylegesen is ellátja a cégvezetői teendőket? Amennyiben mégis ő lenne az ügyvezető, milyen jogviszonyban célszerű ezt végeznie?
4. cikk / 8 Rehabilitációs ellátásban részesülő ügyvezető
Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői teendőket a lánya kft.-jében egy 58 éves rehabilitációs ellátásban részesülő nő, akinek még 2 éve hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz, de semmiképpen sem szeretné veszélyeztetni a jelenlegi ellátását?
5. cikk / 8 Kft. GYES-en lévő tagjának munkaviszonya
Kérdés: Dolgozhat 20 órás munkaviszonyban boltvezetőként egy kft. által üzemeltetett ABC-ben az az 50 százalékos tulajdonos tag, aki jelenleg GYES-en van, vagy meg kell fizetnie a főfoglalkozású társas vállalkozások tagjaira előírt járulékokat? A céget a GYES ideje alatt alakították a férjével, aki az ügyvezetői tevékenységet is ellátja. A tag a szülés előtt munkaviszonyban állt egy cégnél, ahonnan a GYED lejárta után kilépett.
6. cikk / 8 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
7. cikk / 8 Gazdasági társaság tagjának személyes közreműködése
Kérdés: Szabályosan jár-e el az a három taggal működő vendéglátó-ipari kft., amelynek két tagja rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, a társaság tevékenységében nem vesz részt, tagi jövedelmet nem kap, harmadik tagja viszont, aki az ügyvezetői teendőket is ellátja, rendszeresen részt vesz a társaság tevékenységében és tagi jövedelmet is kap annak ellenére, hogy a személyes közreműködés nincs szabályozva a társasági szerződésben? Dolgozhat-e továbbra is így a tag abban az esetben, ha rendszeres szociális járadékra válik jogosulttá, tekintettel arra, hogy a kereseti korlátra vonatkozó szabályozások csak 2011-től lépnek hatályba? Foglalkoztatható-e a közreműködő tag részmunkaidős munkaviszonyban, és ha igen, milyen kedvezményes foglalkoztatási szabályok vonatkoznak rá (pl. jelenléti ív, vasárnapi munkavégzés)?
8. cikk / 8 Főállású anya jogviszonya
Kérdés: Főállású anya lehet-e egy kft. ügyvezetője, és ha igen, akkor milyen járulékokat kell utána fizetni?
