Szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy szolgálati járandóságban részesülő személy kft.-tagként szerzett tagi jövedelméből? Helyesen jár el a cég, ha a 15 százalékos személyi jövedelemadón kívül a 10 százalék nyugdíjjárulékot vonja le a tagtól, illetve megfizetik utána a havi 7050 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot? Kell arányosítani az éves keretösszeget, illetve kell valahol nyilatkozatot tenni arról, hogy a járandóság mellett tagi jövedelemkivét keletkezett?
Részlet a válaszából: […] ...tartoznak. Ennek következtében a szolgálati járandóságban részesülő kft.-tag nem tekinthető kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak, ezért helytelen a kérdésben vázolt, a tag után teljesített járulékfizetési metódus is. Az érintett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 21.

Nyugdíjemelés

Kérdés: Jogosult lesz az 5 százalékos nyugdíjemelésre az a személy, aki 10 hónapot dolgozott megbízási szerződés alapján?
Részlet a válaszából: […] ...személynek szünetel a nyugellátása.A nyugdíjemelés mértéke a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 15.

Kiegészítő tevékenységű vállalkozó éves keretösszege

Kérdés: Felfüggesztik-e a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy nyugdíjas kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó vállalkozásában az adó megfizetése után megmaradó összeg meghaladja a minimálbér 12-szeresét? Jövedelemnek számít-e a betéti társaság személyesen közreműködő kültagja részére havonta fizetett hozamelőleg?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjábanrészesülő személy a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járójogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítőtevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladjaa tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Osztalék figyelembevétele kereseti korlátként

Kérdés: Figyelembe kell-e venni az éves keretösszeg számításánál, illetve fel kell-e függeszteni a nyugdíj folyósítását abban az esetben, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó csak osztalékot vesz fel, amely nem képezi a járulékok alapját?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülőegyéni vállalkozó,f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülőtársas vállalkozó,g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyébjogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjában részesülő személy atárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll,illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat,és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíj folyósításának szüneteltetése

Kérdés: Melyek azok a jövedelemfajták, amelyek befolyásolják a nyugdíj folyósítását? Fel kell-e függeszteni a folyósítást, ha egy kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó havonta váltakozó jövedelmet vesz ki? Változik-e a helyzet, ha vállalkozóijövedelem-kivétel nem történik, az érintett csak osztalékot vesz fel?
Részlet a válaszából: […] ...akkor kerülsor, ha a tárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonybanáll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységetfolytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 7.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóután a társas vállalkozás havi 4350 forint (napi 145 forint) egészségügyiszolgáltatási járulékot, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülőegyéni vállalkozó,f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülőtársas vállalkozó,g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyébjogviszony keretében (különösen a bedolgozói,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Bt. beltagjának nyugdíjazása

Kérdés: Bt. beltagja részére 67 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg. A tb azt kérte, hogy lépjen ki, és csak napi 4 órában dolgozhat. Hogyan valósítható ez meg, mik a munkáltató teendői, hogy valóban megtörténjen a rokkantsági nyugdíjazás? Elég-e, ha a bejelentés a biztosítottakról elnevezésű nyomtatványon bejelenti kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak, fizeti utána az eho-t és az 5 százalékos baleseti járulékot a kivett jövedelem után, hiszen eddig is tagként működött közre?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tb a napi 4 órás munkaidőt jelölte meg, azonban ez így nem feltétlenül helyes. Az igénylő ugyanis a megrokkanása előtt társas vállalkozóként volt biztosított, amely tevékenységére a munkaidő nem értelmezhető. Mivel ugyanezt kívánja tovább folytatni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 31.