Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] ...látja el az ügyvezetői teendőket. Ez alapján – a Tbj-tv. 4. §-ának 21.5. alpontja értelmében – mindkét vállalkozásában társas vállalkozónak minősül. Mégpedig biztosított társas vállalkozónak, hiszen nem nyugdíjas, illetve Németországban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Rokkantsági ellátásban részesülő tag

Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
Részlet a válaszából: […] ...A rokkantsági ellátás nem saját jogú nyugdíj, így az abban részesülő személy nem tekinthető saját jogú nyugdíjasnak, tehát társas vállalkozóként nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak. Így e jogviszonya alapján kiterjed rá a biztosítás,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Korhatár előtti ellátásban részesülő ügyvezető

Kérdés: Befolyásolja bármilyen formában a korhatár előtti ellátást egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság ügyvezetőjének jövedelme, aki munkaviszonyában a minimálbérrel megegyező összegű munkabért kap, ezért a társaságban csak az egyszerűsített vállalkozói adóval csökkentett jövedelmet veszi fel? Hogyan számít be a kereseti korlátba ez a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben egy egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó társas vállalkozás – ügyvezetésre tekintettel – társas vállalkozónak minősülő tagjáról van szó, aki nem kiegészítő tevékenységet folytat ugyan (hiszen nem saját jogú nyugdíjas), de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 13.

Rokkantsági ellátásban részesülő ügyvéd járulékalapja

Kérdés: Mi alapján kell járulékot fizetnie egy ügyvédi iroda vezető tagjának, aki 2012. január 1-jétől rokkantsági ellátásban részesül, és a kamarai tagsága egész évben folyamatos volt?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 4. §-ának d) 3. pontja szerint az ügyvédi iroda tagja – irodavezetői minőségétől függetlenül – társas vállalkozónak minősül. A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 24.

Kiegészítő tevékenységű evás társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a 12. havi minimálbér összegében meghatározott jövedelemkorlátot, illetve vonatkozik-e ez egy evás betéti társaság beltagjára is, aki 2008. július 25-től – 57. életéve betöltésétől – nyugdíjas, és nem vesz ki jövedelmet a társaságból?
Részlet a válaszából: […] ...Tny-tv. 22. §-ában megfogalmazott kereseti korlát akiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében is a minimálbértizenkétszeresét elérő, nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelemhez köti anyugellátás folyósításának a megszüntetését. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Ekho

Kérdés: Milyen feltételek szerint lehet bejelentkezni az ekho alá, hogyan és mennyit kell ekho címén fizetni, illetve milyen adónemeket vált ki? Avállalkozásunk sok szerzővel, "művészemberrel" áll kapcsolatban, akiket ez ideig alvállalkozóként megbízással, illetve kisebb részben munkaviszony keretében alkalmazott. Információink szerint 2006-tól ezen foglalkoztatottak után kedvezőbb az ekho fizetése. Valóban így van-e ez?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységekből származó bevételután akkor választhatja az ekho-t a magánszemély, ha a munkavégzésre– munkaviszonyban, – vagy társas vállalkozóként (feltéve hogy e jogviszonyábankizárólag a foglalkozása szerinti tevékenységet folytat) és/vagy– a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 24.

Társas vállalkozás segítő családtagjának közterhei

Kérdés: Igaz-e az, hogy a társas vállalkozásban segítő családtagként közreműködő személy közterheit a vállalkozó jövedelme terhére kell elszámolni, és nem a társaságot terheli?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében atársas vállalkozás köteles a biztosítási kötelezettség alá eső segítőcsaládtagja után fizetendő járulékot a társas vállalkozó jövedelméből levonni,és az egyéb járulékokkal együtt elszámolni és befizetni. Amennyiben a tagnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.