Nyugdíjas tag foglalkoztatása

Kérdés: Helyesen gondolja-e a kifizető vállalkozás, hogy a cégnél havi rendszerességgel díjazásban részesülő előrehozott öregségi nyugdíjas tag után, aki egy másik vállalkozásnál heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, csak a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, a tagtól pedig nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadót kell levonnia? Amennyiben ugyanezt a tagot megbízási szerződéssel foglalkoztatják, meg kell-e fizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...viszont nem kell fizetni utána.Amennyiben a tag megbízási jogviszony keretében közreműködnea cégnél, akkor nyilvánvalóan nem a társas vállalkozókra, hanem a megbízásravonatkozó szabályok [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja] szerint kellenebiztosítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 5.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg a részére túlvonás miattvisszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítőtevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatásijárulékról.A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévetkövető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Bt. nyugdíjas beltagjának juttatásai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni egy betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha tagként személyesen közreműködik és vesz fel jövedelmet, illetve ha nem? Köteles-e a tag jövedelmet felvenni, illetve van-e minimum-járulékalap az ő esetében? Hogyan változik a helyzet, ha megbízási díjban részesül?
Részlet a válaszából: […] ...tag részére a személyes közreműködésealapján kifizetett (juttatott, elszámolt) járulékalapot képező jövedelem. Ajárulékot a társas vállalkozó tevékenységének megszűnése után kifizetett, aszemélyes közreműködése alapján járó járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 19.

Szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy szakképző iskolai tanuló foglalkoztatása esetén?
Részlet a válaszából: […] ...ezenkívül a szünidő tartama alatt létesíthető vele akármunkaviszony, akár munkavégzésre irányuló más jogviszony is, de nem kizárt atársas vállalkozóként történő foglalkoztatása sem. Az egyes foglalkoztatásiformákkal kapcsolatosan léteznek a közteher-fizetésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Kiegészítő tevékenységű társas vállalkozó járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie a vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak fizetett 50 000 forint megbízási díj után?
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó aszemélyes közreműködésére tekintettel kiosztott járulékalapot képező jövedelmeután 2006. szeptember 1-jétől a baleseti járulék helyett egészségügyiszolgáltatási járulékot kell fizetnie a társaságnak, melynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 24.

Kültag munkavégzésének közterhei

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?
Részlet a válaszából: […] Többféle megoldás kínálkozik, de mindenekelőtt azt kell tisztáznunk:ha az érintett biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban végzitevékenységét, akkor a társaságot 29 százalék társadalombiztosítási járulék,valamint tételes eho, míg a diákot 4 százalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Betéti társaság beltagjának és kültagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterhek fizetésére kötelezett egy betéti társaság beltagja, akinek heti 40 órás bejelentett munkaviszonya van a betéti társaságon kívül, valamint hogyan alakul ugyanezen betéti társaság kültagja utáni fizetési kötelezettség, aki főállású egyéni vállalkozó, és a minimálbér után fizeti a járulékait?
Részlet a válaszából: […] Mindkét esetben ugyanazon a módon kell teljesíteni a tagokután a járulékfizetési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy mind a 40 órásmunkaviszonnyal rendelkező beltag, mind az egyéni vállalkozó kültag után atársaságban ténylegesen elért (felvett, elszámolt) járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 16.

Nyugdíjas munkavállaló járulékai

Kérdés: Kell-e járulékot fizetni egy 1945-ben született, saját jogú nyugdíjas munkavállaló után, aki napi 8 órás munkaviszonyban dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...3450 (november1-jétől 1950) forint tételes egészségügyi hozzájárulás is.A teljesség kedvéért jegyezzük meg: amennyiben amunkavállaló társas vállalkozóként venne részt a cég tevékenységében, akkor -saját jogú nyugdíja alapján – kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.

Részvénytársaság vezérigazgatóként működő részvényesének jogviszonya

Kérdés: Helyes eljárás-e, ha egy zártkörű részvénytársaság 51 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező részvényese az rt.-ben vezérigazgatóként havi rendszerességgel tagi jövedelemként kapja díjazását, vagy más jogcímen kell díjazni munkáját (pl. munkabér, tiszteletdíj stb.)? Tevékenységét teljes munkaidőben végzi, máshol nincs semmilyen jogviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...c) pontjábanmeghatározott társas vállalkozásnak. Ebből következően tagja (tulajdonosa)személyes munkavégzés esetén sem tekinthető társas vállalkozónak.A Gt. 240. § (2) bekezdése (zártkörű részvénytársaságesetében a 244. §), valamint 30. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 11.

Tajvani állampolgár biztosítási kötelezettsége

Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett cég egyik ügyvezetője tajvani állampolgár. Az illető tagi jogviszonyban látja el a feladatát, ami külföldi üzleti partnerek felkutatása. Tajvanon él, bár Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel, de nyilatkozott, hogy 180 napnál kevesebb időt tölt Magyarországon. Arról is nyilatkozott, hogy Magyarországon nem kíván igénybe venni társadalombiztosítási ellátásokat, mivel nem itt él, és nem is szándékozik itt letelepedni. Van-e a cégnek társadalombiztosításijárulék-fizetési kötelezettsége a számára kifizetett havi 100 ezer forint tagi jövedelem után, illetve kell-e vonni ebből a jövedelemből a nyugdíj-biztosítási, illetve az egészségbiztosítási járulékot? Úgy tudják, 2004. április 30-a előtt nem kellett, és csak az eho-t fizették utána. Ez sem biztos, hogy helyes volt, de április 30-án sok változás történt, érintik-e ezek a fenti esetet?
Részlet a válaszából: […] ...kétséget kizáróan járulékalapot képező jövedelemnek isminősül. Az általános szabályok szerint a társas vállalkozás a biztosítotttársas vállalkozó után a részére a személyes közreműködésre tekintettelkifizetett (elszámolt) járulékalapot képező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 28.
1
2