Egyéni vállalkozó ekhója

Kérdés: Választhatja a heti 20 órás munkaviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói bevétele nem érte el az adóköteles összeget, ezért minimumjárulék-fizetést teljesít? Választhatja az ekho szerinti közteherfizetést egy kisadózó egyéni vállalkozó a munkaviszonyában? Az egyéb feltételeknek mindkét érintett megfelel.
Részlet a válaszából: […] ...a magánszemély igazolja, hogy az (1) bekezdés a) pontjában említett címen (tehát munkabérként, egyéni vállalkozói kivétként, társas vállalkozóként tagi jövedelemként, megbízási vagy egyéni vállalkozónak nem minősül természetes személyként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés:

Érvényesítheti valamilyen módon a családi járulékkedvezményt egy főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az átalányban megállapított I. negyedéves jövedelme nem haladja az adómentes határt, ezért havonta a garantált bérminimum után fizet társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót? A vállalkozó I. negyedéves bevétele 2 millió forint volt, és 40 százalékos költséghányad alkalmazására jogosult.

Részlet a válaszából: […] ...(ide nem értve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét).Egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet, az átalányban megállapított jövedelmet vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Többes jogviszonyú társasági tag

Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...mikor és milyen jogviszonyban vesz részt, kizárólag a saját döntésén múlik.A tevékenység végezhető megbízási jogviszonyban, társas vállalkozóként, munkaviszonyban, de akár alkalmanként, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is.Abban az esetben, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 25.

Átalányadózó egyéni vállalkozó családi járulékkedvezménye

Kérdés: Érvényesítheti a családi járulékkedvezményt egy átalányadózó egyéni vállalkozó abban az esetben, ha az adott hónapban nem rendelkezik bevétellel?
Részlet a válaszából: […] ...érdekképviseletet ellátó szervezet részére az adóévben levont, befizetett tagdíj összegét). Ez alapján tehát az egyéni és társas vállalkozó esetén a családi járulékkedvezményt a kivétet vagy a tagi jövedelmet terhelő társadalombiztosítási járulék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...számára, emiatt nem szűnik meg az említett ellátásokra a jogosultsága. A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének a) pontja alapján, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, csak akkor keletkezik utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...szerintjanuárban 100 000 forint átalányban megállapított jövedelem keletkezett (ez anem átalányadózó egyéni vállalkozónál a kivétnek, társas vállalkozónál aszemélyes közreműködésre tekintettel kifizetett díjnak felel meg), mely teljesegészében járulékalapot képez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja

Kérdés: Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjában részesülő személy atárgyévben a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll,illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat,és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Nyugdíjas vállalkozók közterhei

Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
Részlet a válaszából: […] ...a betéti társaság saját jogú nyugdíjas beltagjával és kültagjával. Asaját jogú nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóután a társas vállalkozás havi 4350 forint (napi 145 forint) egészségügyiszolgáltatási járulékot, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Minimum-járulékalap

Kérdés: Igaz-e, hogy 2006. szeptember 1-jétől 125 000 forint után kell járulékot fizetni? Előzetes bejelentés esetén valóban lehet-e ettől kevesebb a járulékalap, és ha igen, milyen nyomtatványon, hova és meddig lehet ezt a bejelentést megtenni ?
Részlet a válaszából: […] ...terhelő járuléktöbbleteta foglalkoztató viseli. A Tbj-tv. 27. § (1) bekezdése szerint a társasvállalkozásnak a biztosított társas vállalkozó után a részére személyesközreműködésére tekintettel kifizetett (elszámolt) járulékalapot képezőjövedelem, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 5.

Amerikai állampolgárságú beltag vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetni egy betéti társaság amerikai állampolgárságú beltagjának, ha tagi jogviszonya alapján jövedelmet nem vesz fel? Ha igen, akkor mi az alapja a járuléknak? Módosít-e a fizetési kötelezettségen, ha a beltag hazájában nyugdíjas?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni, amelynekalapja az egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem.A Tbj-tv. 27. § (2) bekezdése alapján a társas vállalkozóegészségbiztosításijárulék-fizetésének alapja: a társas vállalkozó részére aszemélyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 7.
1
2