4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Rokkantsági ellátásban részesülő többes jogviszonyú bt.-tag
Kérdés: Hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége egy most alakuló betéti társaság beltagjának az ügyvezetői teendők ellátására tekintettel, ha rokkantsági ellátásban részesül, és mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat? Hogyan változik a helyzet, ha semmilyen módon nem vesz részt a bt. működésében, az ügyvezetést a nyugdíjas kültag látja el?
2. cikk / 4 Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag
Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
3. cikk / 4 Nyugdíjas vállalkozók közterhei
Kérdés: Valóban nem kell-e megfizetni az 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulást, valamint a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot a betéti társaság nyugdíjas tagjai, illetve a nyugdíjas egyéni vállalkozó után, amennyiben bevételszerző tevékenység és bevétel nem kapcsolható az adott személyhez, munkavégzés nem történik, és ezt a társaság jegyzőkönyvben is rögzíti, illetve a társasági szerződésben korábban rögzítette?
4. cikk / 4 Bt. nyugdíjas beltagjának jogállása
Kérdés: Kell-e tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni a betéti társaság nyugdíjas beltagja után abban az esetben, ha személyesen nem működik közre a betéti társaság tevékenységében? A két beltaggal és egy kültaggal alakult társaság alapító okiratában nincs meghatározva a tagok által vállalt személyes közreműködés módja és tartalma. A bt. üzletvezetője egy másik beltag. Hogyan bizonyítható az adóhatóság számára is elfogadható módon, hogy a nyugdíjas beltag részéről személyes közreműködésre nem került sor?
