Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] ...folytatni, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az érintett otthonában történik. A kérdésben egyéni, illetve társas vállalkozói tevékenységről van szó, amelyek esetében a munkaidő nem értelmezhető, így az e jogviszonyokban végzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Közteherfizetési kötelezettség szüléshez kapcsolódó ellátások esetén

Kérdés: Egy családi vállalkozásban dolgozó édesanya GYED-jogosultsága rövidesen lejár. Ezt követően a szintén a cégben dolgozó édesapa venné igénybe a GYES-t, majd rövidesen az egyik nyugdíjas nagyszülő, aki a családi bt. ügyvezetője. Helyesen gondolják, hogy ebben az esetben a bt. ügyvezetője mentesül az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól, ugyanakkor mind az anya, mind pedig az apa vonatkozásában szociálishozzájárulásiadó-kedvezménnyel élhet a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...járulékot.A teljesség kedvéért emlékeztetnünk kell arra – bár jelen esetben ennek nincs jelentősége, mivel a Cst. alkalmazásában a társas vállalkozói jogviszony nem minősül keresőtevékenységnek -, hogy a Cst. 21/A. §-a értelmében GYES mellett a nagyszülőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

GYES-ről visszatérő munkavállaló

Kérdés: Emelni kell a GYES-ről visszatérő munkavállaló munkabérét abban az esetben, ha 2010. szeptember hónapban ment el szabadságra, majd szülni, amikor 4 órás munkaviszonyban, nevelő munkakörben 73 500 forint volt a munkabére? A munkáltató egy betéti társaság, ami korábban gyermekfelügyeletet működtetett, de ez a tevékenység 2010. szeptember végén megszűnt. A társaság jelenleg nem működik, a 2 tulajdonos kisadózó vállalkozóként van bejelentve, más munkavállaló nincs. Bejelentheti a társaság kisadózóként a munkavállalót arra az időszakra, amely alatt az időközben született 3 gyermekére tekintettel járó szabadságát tölti, illetve utána is, ha a továbbiakban is a cégnél kíván dolgozni? Jár neki végkielégítés abban az esetben, ha a cég a most induló új tevékenység reklámozását bízná rá, amelyet otthon végezhetne továbbra is 4 órában a jelenlegi minimálbér felének megfelelő összegű munkabérért, és ezt ő nem fogadja el?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű,g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,h)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 29.

Többes jogviszony kisadózó vállalkozás esetén

Kérdés: Helyesen jár el az a kft., amely nem jelenti be a személyesen közreműködő tagját, tekintettel arra, hogy a tag egy betéti társaság beltagjaként 2013. január 1-jétől főállású kisadózóként fizeti a közterheket? Mindkét társaság működik, bevételei, valamint költségei is vannak, és alkalmazottat nem foglalkoztat. Érdemes lenne esetleg a kft.-ben heti 36 órás munkaviszonyban foglalkoztatni, a bt.-ben pedig nem főállású kisadózóként?
Részlet a válaszából: […] ...lehetőség van. 2013. január 1-jétől mindenképpen be kell jelenteni a kft.-be a személyesen közreműködő tagot, mégpedig főfoglalkozású társas vállalkozóként.Ebben a jogviszonyában – a mérnöki tevékenységre tekintettel – a garantált bérminimum után meg kell fizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 29.

Nappali tagozatos egyetemi hallgató kisadózó

Kérdés: Főállású kisadózónak minősül egy kata hatálya alá tartozó betéti társaság nappali tagozatos egyetemi hallgató tagja, vagy elegendő megfizetni utána a havi 25 000 forint összegű tételes adót?
Részlet a válaszából: […] ...mértékű,- a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is.Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 14.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tag munkavégzése mikor minősül személyes közreműködésnek. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja alapján ugyanis társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Kft. tagjainak jogviszonya

Kérdés: Be kell jelenteni "35"-ös kódon többes jogviszonyú társas vállalkozóként egy kft. vezető tisztségviselő tagját, aki heti 10 órás munkaszerződés alapján látja el ezt a tevékenységet, és mellette egy kisadózó betéti társaság főállásúként bejelentett tagja? Hogyan kell eljárni a cég másik két vezető tisztségviselő tagja esetében, akik személyesen semmilyen módon nem vesznek részt a társaság vezetésében, jövedelmet nem kapnak, és akik közül az egyik nappali tagozatos egyetemista, a másik pedig főállású kisadózó egy bt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...bejelenteni, és csak ezen a jogcímen keletkezik utána az adó- és járulékfizetési kötelezettség is. Tehát a kft.-ben többes jogviszonyú társas vállalkozóként is [35 kód: társas vállalkozó (munkaviszony mellett)] nem kell őt bejelenteni.A kft. nappali tagozaton...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag

Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
Részlet a válaszából: […] ...a tagi személyek közreműködési kötelezettségétilletően. A beltagság – illetve az ezzel járó üzletvezetői státusz – nemkeletkeztet társas vállalkozói jogviszonyt, és – jövedelem híján – egyébbiztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt sem.2012-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 20.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...számára, emiatt nem szűnik meg az említett ellátásokra a jogosultsága. A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének a) pontja alapján, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, csak akkor keletkezik utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Nemleges adatszolgáltatás

Kérdés: Helyesen járt-e el az a betéti társaság, amelynél a múlt évben a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság nem fogadta el a nemleges adatszolgáltatást, heti 36 órás munkaviszony mellett személyesen közreműködő tag esetében, aki jövedelmet nem vett fel személyes közreműködéséért, ezért a NYENYI adatszolgáltatáson a január 1-jétől december 31-ig terjedő biztosítási időre, nulla járulékalap feltüntetésével közöltek adatot? Véleményük szerint ennek az adatközlésnek szinkronban kell lennie az APEH felé közölt T1041-es adatszolgáltatással is, ezért utólag bejelentették a heti 36 órás munkaviszony melletti társas vállalkozói jogviszony kezdetét. A tag nem vesz fel jövedelmet, nem fizet járulékot e jogviszonya után, tehát nem minősül biztosítottnak, ugyanakkor a NYENYI adatszolgáltatásban mégis mint "biztosításban töltött idő" szerepel ez az időszak.
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés f) pontja értelmében biztosította kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó.A társas vállalkozót akkor kell kiegészítő tevékenységetfolytatónak tekinteni, ha saját jogú nyugdíjas, vagy özvegyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 10.
1
2