Egyetemista ügyvezető járulékai

Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetnie egy kft. ügyvezetőjének abban az esetben, ha egyetemre jár, és az ügyvezetői teendők ellátásáért nem vesz fel megbízási díjat?
Részlet a válaszából: […] ...0 forintos megbízási díjért látja el, és e jogviszonyára tekintettel a Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 5. alpontja értelmében társas vállalkozónak minősül. Az említett jogszabályi hely szerint ugyanis társas vállalkozónak tekintendő a bt., kkt. és kft....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Kereseti korlát

Kérdés: Figyelembe kell venni a kapott osztalékot az öregségi nyugdíjas személyek keresetének vizsgálata során?
Részlet a válaszából: […] ...feltételhez kötve.A keresetvizsgálat alapja a biztosítással járó jogviszonyban, illetve kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozóként elért jövedelem. Jövedelemként a járulékalapot képező jövedelmet lehet figyelembe venni. Járulékalapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 10.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek egy egyszemélyes kft. tagja és ügyvezetője után, aki a társaság tevékenységében 4 órás munkaviszony keretében személyesen közreműködik (adatfeldolgozást végez), az ügyvezetői megbízásért külön díjazásban nem részesül, és egy másik kft.-ben napi 4 órás munkaviszonyban szintén munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...Tbj-tv. 4. §-ának d) pontja szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha a társaságban nem munkaviszony és nem megbízási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 29.

Nappali tagozatos főiskolai hallgató egyéni vállalkozó

Kérdés: Megtarthatja főállású státuszát a nappali tagozatos főiskola mellett egy fiatal gazda, aki nagy összegű támogatást nyert egy pályázaton, amelynek a feltétele volt, hogy főállásban végezze a tevékenységét, viszont 5 éven belül el kell végeznie egy felsőfokú oktatási intézmény által indított képzést is?
A főállású egyéni vállalkozóra előírt járulékokat természetesen megfizetné ez alatt az idő alatt is.
Részlet a válaszából: […] ...Mindemellett a szakmai "zsargon" használja ezt a kifejezést azokra a saját jogú nyugdíjban nem részesülő személyekre, akik az egyéni vagy társas vállalkozói tevékenységük mellett más munkavégzésre irányuló tevékenységet nem folytatnak.Hozzátesszük, hogy sem az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 31.

Tanulmányait szüneteltető egyetemi hallgató társas vállalkozói jogviszonya

Kérdés: Hogyan kell elbírálni annak a társas vállalkozónak a jogállását, aki nappali tagozatos egyetemi hallgatóként alapította meg a vállalkozását, de jelenleg szünetelteti a tanulmányait? Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik ebben az esetben, illetve jogosult lesz-e az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira a vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányban megállapított jövedelem, haa) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, vagyb) az egyéni vállalkozó, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 29.

Kültag jogviszonya

Kérdés: Milyen szabályokat kell figyelembe venni egy betéti társaság kültagjának foglalkoztatása során? Kötelező ténylegesen közreműködnie a társaság tevékenységében?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a tag munkavégzése mikor minősül személyes közreműködésnek. A Tbj-tv. 4. §-a d) pontjának 1. alpontja alapján ugyanis társas vállalkozó: a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 21.

Többes jogviszonyú vállalkozó járulékfizetése GYET ideje alatt

Kérdés: Kell-e járulékot fizetnie egy főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, aki jelenleg GYET-en van, amelynek ideje alatt a vállalkozása nem működik, bevétele nincs, költséget nem számol el, a férjével közös kft.-ben viszont ő látja el az ügyvezetői tevékenységet? Az ügyvezetésért semmilyen jövedelmet nem vesz fel.
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozóitevékenységét személyesen folytatja [Tbj-tv. 29. § (4) bekezdés a) pont]. Annakaz egyéni vállalkozónak, aki egyidejűleg társas vállalkozónak is minősül, atársas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja aténylegesen elért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Eva hatálya alá tartozó bt. GYES-en lévő beltagja

Kérdés:

Kell-e jövedelmet kivennie, illetve kell-e járulékot fizetni egy eva hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság beltagja után, aki harmadik gyermeke születése miatt jelenleg GYES-en van? Főállású munkahelyén tanárnőként dolgozik, de a társaságban ő végzi a munkát. Elég ha a kiállított számlák után befizeti az evát? Amennyiben kell jövedelmet kivennie, azt minden hónapban meg kell-e tennie, vagy elég egyszer egy évben? A beltag a társaságban fordítási munkát végez saját otthonában. Dolgozhat-e továbbra is a társaságban, ha a GYES letelte után főállású anya szeretne lenni? Milyen közterheket kell megfizetnie, illetve milyen jövedelmet kell felvennie ebben az esetben?

Részlet a válaszából: […] ...számára, emiatt nem szűnik meg az említett ellátásokra a jogosultsága. A Tbj-tv. 31. § (4) bekezdésének a) pontja alapján, ha a társas vállalkozó legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban is áll, csak akkor keletkezik utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Egyéni vállalkozó járulékfizetési alsó határa

Kérdés: Helyes-e a járulékfizetési alsó határ megállapítására vonatkozó számítás annak az egyéni vállalkozónak az esetében, akinek a tevékenységre jellemző keresete 140 000 forint, januárban 100 000 forint, februárban 20 000 forint, márciusban 0 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint átalányban megállapított jövedelmet realizált, és a járulékalap januárban 100 000 forint, februárban 45 000 forint, márciusban 73 500 forint, áprilisban 200 000 forint, májusban pedig 0 forint volt? Kivét esetén miért nem vonható le az a járulékalap, amely után már megfizették a járulékokat akkor, amikor nem volt jövedelem? Vonatkozik-e ez a számítás a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjára, illetve a nem átalányadózó egyéni vállalkozóra is? Meg kell-e fizetni a teljes összeg után a járulékot abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó év közben nem vesz fel jövedelmet, decemberben viszont kétmillió forintot realizál?
Részlet a válaszából: […] ...szerintjanuárban 100 000 forint átalányban megállapított jövedelem keletkezett (ez anem átalányadózó egyéni vállalkozónál a kivétnek, társas vállalkozónál aszemélyes közreműködésre tekintettel kifizetett díjnak felel meg), mely teljesegészében járulékalapot képez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 23.

Gyermeknevelési támogatásban részesülő személy munkavégzése

Kérdés: Mit kell tudni foglalkoztatói, illetve munkavállalói szempontból a gyermeknevelési támogatás melletti munkavégzésről, és a tagi jogviszonyban végzett személyes közreműködésről?
Részlet a válaszából: […] ...szolgálatijogviszony) esetén értelmezhető fogalom, ebből következően a gyermeknevelésitámogatás folyósítása mellett egyéni vagy társas vállalkozóként munkavégzéscsak otthon folytatható. A gyermeknevelési támogatás folyósítása melletttörténő munkavégzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 27.
1
2
3