40 százalékban egészségkárosodott munkavállaló

Kérdés: Milyen kötelezettsége van a munkáltatónak azzal az 50 éves munkavállalóval szemben, akinél 40 százalékos egészségkárosodást állapítottak meg, de az ez alapján járó járadékot nem kívánja igénybe venni, mert a megélhetését nem biztosítja. Vonatkozik-e rá valamilyen kereseti korlát? Kell-e az egészségi állapotának megfelelő munkakörben foglalkoztatni, illetve felmondhat-e neki a munkáltató, ha nem tud ilyen munkakört biztosítani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 89. § (7)bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében a munkáltató a munkavállalómunkaviszonyát rendes felmondással – kivéve ha egyébként nyugellátásbanrészesül [87/A. § (1) bekezdés b)-h) pont] – a rá irányadó öregséginyugdíjkorhatár betöltését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 1.

Korkedvezmény-biztosítási járulék

Kérdés: Hány százalékos korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie annak a cégnek, amely dolgozóinak több mint a felét korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatja?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnaknem minősülő biztosított, illetve kiegészítő tevékenységet folytatónak nemminősülő társas vállalkozó után, valamint a korkedvezményre jogosítómunkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Magyar és külföldi munkavállaló munkavállalása

Kérdés: Milyen társadalombiztosítási kötelezettségei vannak annak a magyar, illetve nem magyar állampolgárnak, aki Magyarországon munkavállalóként munkát szeretne vállalni? Milyen adókat kell megfizetnie? Milyen iratokat kell a munkáltatónak átadnia a munkavállaló részére a bérfizetéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...illetőleg a részére túlvonás miattvisszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítőtevékenységet folytató társas vállalkozót az egészségügyi szolgáltatásijárulékról.A foglalkoztató a jövedelemigazoláshoz csatoltan a tárgyévetkövető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 14.

Több jogviszony egy vállalkozásban

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettségei keletkeznek 2008. január 1-jétől a cégnek és a magánszemélynek az alábbi esetben? A vállalkozás egyik tagja 2004. májustól heti 36 órás munkaviszony mellett látta el a cég ügyvezetését, társas vállalkozóként havi fix összegű jövedelmet vett fel. 2007. március 1-jétől megszűnt a főállása, ezért saját vállalkozásával kötött munkaszerződést műszaki igazgató munkakörben, az ügyvezetői feladatok ellátásáért viszont díjazást nem vett fel. Az új Gt. előírásai alapján az ügyvezetői munkakörre kíván 4 órás munkaszerződést kötni havi 69 000 forint munkabérért, és mellette társas vállalkozóként is közreműködne, de nem venne fel jövedelmet, és járulékokat sem fizetne.
Részlet a válaszából: […] ...olyan kft. tagról vanszó, aki – heti 20 órás munkaviszony keretében látja el az ügyvezetőiteendőket és emellett– ugyanebben a cégben társas vállalkozóként személyesen isközreműködik. A Tbj-tv. egyértelmű előírásokat tartalmaz arra vonatkozóan[Tbj-tv. 27....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 22.

Rokkantnyugdíjas beltag jogállása

Kérdés: Megfelel-e a hatályos törvényeknek a foglalkoztatás, és nincs-e veszélyben a rokkantnyugdíja egy könyveléssel foglalkozó, eva hatálya alá tartozó betéti társaság rokkantnyugdíjas beltagjának, ha a társasági szerződésben szerepel, hogy személyesen nem működik közre, de az üzletvezetésben és a képviseletben részt vesz, és az ő regisztrációja alapján történik a könyvelt vállalkozások bevallásainak megküldése?
Részlet a válaszából: […] ...(minimálbér)összegét. Bármelyik jogszabályi hely vonatkozik is a kérdésbenemlített nyugdíjasra, ellátása nincs veszélyben, hiszen társas vállalkozókéntnem működik közre személyesen, az üzletvezetésért cserébe kapott tiszteletdíjapedig 0 forint,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 25.

Korkedvezmény-biztosítási járulék

Kérdés: Mikortól vezették be a korkedvezmény-biztosítási járulékot, és mi ennek a lényege? Elszámolható-e ez a közteher a foglalkoztatónál költségként ugyanúgy, mint a társadalombiztosítási járulék?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnaknem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nemminősülő társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulék alapjánakalapulvételével – a társadalombiztosítási járulékon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 27.

Másodállás és mellékfoglalkozás

Kérdés: Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?
Részlet a válaszából: […] ...akármennyi jövedelem is származik, a biztosítottlegfeljebb 365 x 17 330 forint után fizet csak 8,5 százalékot.Amennyiben az egyéni vagy a társas vállalkozó egyidejűlegmunkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, akkorvállalkozásában mentesül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Beltag szociális járadéka

Kérdés: Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?
Részlet a válaszából: […] ...fennállása esetén – rendszeres szociális járadékra a kérdésbenszereplő beltag, ha munkaképességének csökkenése még a főállású társas vállalkozóijogviszonyát – tehát 1997. január 1-jét – megelőzően fennállt munkaviszonyában,szövetkezeti tagsági viszonyában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 25.

Özvegyi nyugdíjban részesülő vállalkozó vállalkozói járuléka

Kérdés: Kell-e vállalkozói járulékot fizetnie egy özvegyi nyugdíjban részesülő 70 éves egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] Igen.Az Ftv. 46/B §-ának (1) bekezdése értelmében nem köteles 4százalékos vállalkozói járulék fizetésére az az egyéni, illetve társasvállalkozó, aki öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülvagy arra jogosulttá vált, illetve egyidejűleg heti 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.

Bíróság által megítélt juttatások közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: - elmaradt munkabért, - ennek késedelmi kamatát és - a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá - perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszából: […] Sajnos az ítélet nem áll rendelkezésünkre, így a pontosjogszabályi hivatkozásokra csak következtetni tudunk.Az elmaradt bér esetében nyilvánvalóan az Mt. 88. § (2)bekezdésében meghatározott bérről van szó. Nevezett jogszabályi hely szerintmegszüntetheti a munkáltató a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 31.