Keresés eredménye | Társadalombiztosítási Levelek

12 cikk rendezése:

1. cikk / 12 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén

Kérdés:

Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

2. cikk / 12 Kft. rokkantsági ellátásban részesülő ügyvezetője

Kérdés:

Jogosult a megváltozott munkaképességű munkavállalókat megillető szociálishozzájárulásiadó-kedvezményre egy kft. nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő tagja, aki eddig nem működött közre a társaság tevékenységében, de most ő lett az ügyvezető? Meg kell fizetni a minimumjárulékot ebben az esetben az ügyvezetői státuszra tekintettel?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

3. cikk / 12 Megváltozott munkaképességű vállalkozó

Kérdés: Jogosult a társas vállalkozás a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezményre az ügyvezető tagja után, aki 2011. december 31-én szociális járadékban részesült, mert egészségi állapotát véglegesen 50 százalékos mértékűnek minősítették, de a keresete miatt lemondta az ellátást?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 25.

4. cikk / 12 Ügyvezető szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye

Kérdés: Jár a 27 százalékos kedvezmény egy kft. rehabilitációs kártyával rendelkező ügyvezetője után, ha ő egyben többségi tulajdonosa a cégnek, vagy csak alkalmazottak foglalkoztatása után jár a kedvezmény?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 22.

5. cikk / 12 TGYÁS-ban és GYED-ben részesülő ügyvezető járulékai

Kérdés: Kell járulékot fizetni a terhességi-gyermekágyi segélyben, illetve GYED-ben részesülő ügyvezető után, ha személyesen semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 15.

6. cikk / 12 Nem működő betéti társaság nyugdíjas beltagjának közterhei

Kérdés: Kellett volna a nyugdíjazás után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy betéti társaság beltagja után, ha a cég 2007 februárja óta nem működik, mert a beltag balesetet szenvedett, és betegállományban volt egészen a 2009. november 1-jei nyugdíjazásáig? A társaság szeretné megkezdeni a végelszámolást.

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

7. cikk / 12 Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

8. cikk / 12 Török állampolgárságú kft. ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy Magyarországon 1999-ben alapított kft.-nek két török állampolgárságú ügyvezetője van. Tulajdonosi részesedésük aránya: 10 százalékos nyugdíjas, ő rendelkezik a munkáltatói jogokkal, 90 százalékos tulajdonos nem nyugdíjas. A társasági szerződés nem rendelkezik sem a személyes közreműködésükről, sem a jövedelmükről. Társas vállalkozóként látják el ügyvezetői tevékenységüket, amelyért havonta a minimálbérnek megfelelő díjazásban részesülnek. Biztosítottnak minősülnek-e, és ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettség áll fenn utánuk?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.

9. cikk / 12 Táppénz-hozzájárulás fizetése kft.-tag keresőképtelensége esetén

Kérdés: Kell-e táppénz-hozzájárulást fizetnie a kft.-nek abban az esetben, ha tagsági jogviszonya alapján biztosított ügyvezetője keresőképtelenné válik?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 9.

10. cikk / 12 Nyugdíjas társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Milyen jogcímen vehetik fel járandóságukat a nyugdíjas tagok egy két magánszemély által alapított kft.-ben, ahol a társaságot a tagok irányítják, és személyesen is közreműködnek a tevékenységben? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozást, illetve a nyugdíjas természetes személyeket?

Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.