Nem működő betéti társaság nyugdíjas beltagjának közterhei

Kérdés: Kellett volna a nyugdíjazás után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy betéti társaság beltagja után, ha a cég 2007 februárja óta nem működik, mert a beltag balesetet szenvedett, és betegállományban volt egészen a 2009. november 1-jei nyugdíjazásáig? A társaság szeretné megkezdeni a végelszámolást.
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozás tagja után 2012-ig járulékfizetésikötelezettség kizárólag abban az esetben merült fel, ha a tag a társaságtevékenységének gyakorlásában ténylegesen és személyesen közreműködött (Tbj-tv.4. § d/1. pont). A 2012-től hatályos új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 21.

Evás bt. nyugdíjas beltagjának járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el az az Eva-tv. hatálya alá tartozó betéti társaság, amely a személyesen közreműködő nyugdíjas beltagja után kizárólag a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizeti meg, mert a tag semmilyen jövedelemben nem részesül?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjas, tehátkiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó.A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után atársas vállalkozásnak a jogviszonya tartamára havi 4350 forint egészségügyiszolgáltatási járulékot kell fizetnie, kivéve azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Nyugdíjas ügyvezető jogviszonya

Kérdés: Milyen jogviszonyban foglalkoztatható a 100 százalékos tulajdonú nyugdíjas ügyvezető? Állásfoglalások, bírósági végzések egymásnak ellentmondóan foglalják össze ezt a témakört. A Gt. 30. § (3) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő jogviszonyára – amennyiben nem munkaviszony keretében látja el – a megbízási szerződés szabályai az irányadóak. Legjobb tudomásunk szerint 100 százalékos tulajdoni hányad esetén a munkaviszony létesítése kizárt, de van olyan állásfoglalásunk, hogy megbízás sem jöhet szóba, mivel egybeesne a megbízó és megbízott személye, ebből következően tehát az ilyen tagok csak társas vállalkozóként lehetnek biztosítottak. APEH-tájékoztatás ezt megerősítette. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság Kf. 1.35.501/200/4. sz. ítélete arról szól, hogy a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó tag, mert ügyvezetői tevékenységet folytat, biztosított, így utána nem baleseti járulékot, hanem társadalombiztosítási járulékot kell fizetni. Tehát ha egy tag egyben ügyvezető, akkor tb-szempontból előbb ügyvezető, aztán tag. Mikor járunk el helyesen, melyik fórum véleménye az erősebb, illetve mely jogszabályhely alkalmazása vonatkozik erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésében foglaltakat, és ajelzett esetekre vonatkoztatva mintegy tudatosan "felülírta" azokat.Tekintettel arra, hogy az ügyvezetőnek, a társas vállalkozás tagjának ajárulékfizetését "első körben" az adóhatóság bírálja el, rá nézve pedig airánymutatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 22.

Rokkantnyugdíjas beltag

Kérdés: Lehet-e a betéti társaság beltagja az a személy, aki rokkantnyugdíjas, és korábban kültag volt? Lehet-e ügyvezető az a személy, aki rokkantnyugdíjas, ugyanis a beltag – a korábbi üzletvezető – a társaságból kilépett?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. az alábbiak szerint rendelkezik a társas vállalkozások tagjairól:"101. § (1) A betéti társaság (e fejezetben a továbbiakban: társaság) létesítésére irányuló társasági szerződéssel a társaság tagjai üzletszerű, közös gazdasági tevékenység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. június 3.