Német állampolgár ügyvezető

Kérdés: Német állampolgár magánszemély megbízási jogviszony keretében ügyvezetőként történő foglalkoztatása mellett mire figyeljen az a kettő nem kapcsolt viszonyban álló magyarországi társas vállalkozás, akik nem rendelkeznek külföldön telephellyel? A német ügyvezető Magyarországon lakcímmel nem rendelkezik, állandó lakóhelye és a létérdek központja Németországban van. Németországban nem rendelkezik állami egészségbiztosítással, csak magánnal, jövedelmet csak a kettő magyarországi székhelyű vállalkozás juttat részére, mindketten a minimálbér összegét többszörösen meghaladó összegben. A német ügyvezető tevékenységét a magyarországi jelenlétén túl az Unió területén több országból el tudja látni home office keretében, de egyik országban sem tölt 183 napot. Van valamilyen kötelezettsége a német állampolgárnak annak nyilvántartására, hogy az egyes országok területén milyen mértékű munkavégzés történt részéről? A1-es igazolás hiányában a magyar munkáltatókat milyen adók és járulékok terhelik? Van jelentősége annak, hogy az önálló jogkörű német ügyvezető egyedül vagy más, szintén önálló jogkörrel rendelkező magyar állampolgár ügyvezető mellett látja el tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt kezdjük az adózással. A kérdésben említett körülmények alapján – a német-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (2011. évi LXXXIV. tv.) 14. cikkének előírásait figyelembe véve – a kapott jövedelem után az adófizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.

Szolgálati idő utólagos módosítása

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak a magánszemélynek, akinek a nyugdíj elbírálása során nem fogadtak el szolgálati időként 250 nap egyéni vállalkozói jogviszonyt az 1992-es évben arra hivatkozva, hogy csak baleseti járulékot kellett fizetnie? Ugyancsak nem fogadták el a középiskolai tanulmányai alatt kb. másfél évig végzett rikkancs tevékenységet, annak ellenére, hogy két hiteles tanú jegyzőkönyvben is igazolta a jogviszony meglétét, amiről egyébként semmilyen dokumentummal nem rendelkezik. A nyugdíjat megállapító határozatban erről a jogviszonyról egyáltalán nem rendelkeztek, annak ellenére, hogy abban az időben a nyugdíjjárulék levonása megtörtént.
Részlet a válaszából: […] ...kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozás tagjának 1992. március 1-jétől baleseti járulékot kellett fizetnie, amely baleseti ellátás és baleseti egészségügyi szolgáltatás igénybevételére jogosította.Az egyéni vállalkozót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 6.

Nem főállású kisadózói státusz

Kérdés: Továbbra is nem főállású kisadózónak fog minősülni a kisadózó vállalkozások tételes adóját választó társas vállalkozásában az a nyugdíjkorhatártól 5 évnyire lévő pedagógus, aki – ?élve a lehetőséggel – csökkentett munkaidőben dolgozik tovább, de a KLIK igazolása alapján fő-állásúnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A Köznev-tv. 65. §-ának (7) bekezdése értelmében az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus vagy óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye, munkabére pedig csak a munkaidő-csökkentés mértékének ötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Szolgálati idő megállapítása

Kérdés: Egy napnak számít, vagy arányosan kerül beszámításra a szolgálati idő megállapítása során a napi 6 órás munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...december 31-ig nyugdíjbiztosításijárulék- vagynyugdíjjárulék-tartozása van, 2012. január 1-jétől nyugdíjjárulék-tartozásavan; – társas vállalkozás tagja esetében azt az időtartamot,amelyre a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után2011...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 11.

Járuléktörvények változásai 2004-ben

Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkező magánszemély és a gyógyszerészi magántevékenység folytatásához szükséges engedéllyel rendelkező magánszemély is. Társas vállalkozásnak minősül a szabadalmi ügyvivői iroda, így a szabadalmi ügyvivő iroda tagja társas vállalkozó. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: A nyugdíjjárulékot és az egészségbiztosítási járulékot 3 905 500 forint eléréséig kell vonni. Kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot a meghatározott összeghatáron túl attól a munkavállalótól, aki ugyanattól a foglalkoztatótól a havi munkabérén kívül felhasználási szerződés alapján is részesül jövedelemben?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a munkaidő kizárólag a Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés a) pontjában nevesített személyek esetében értelmezhető, azt kizárólag társas vállalkozások tagjaként, egyéni vállalkozóként, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

"Doktorandusz" kft.-tag járulékai

Kérdés: A kft. tagja a diploma megszerzése után rendszeres ösztöndíjban részesül mint "doktorandusz". Szabadidejében, tagi jogviszonyban munkát végez. Milyen eho- és adófizetési kötelezettség keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...társas vállalkozás ténylegesen és személyesen közreműködő tagja után a Tbj-tv. 27. §-ában szabályozott alapesetben havi átlagos szinten a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér után mind a társadalombiztosítási, mind az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 25.