7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Rokkantsági ellátásban részesülő tag
Kérdés: Milyen közterheket kell levonni egy társas vállalkozás rokkantsági ellátásban részesülő személyesen közreműködő tagja részére kifizetett jövedelemből? A jövedelemkorlát számítása során a minimálbér vagy a garantált bérminimum 150 százalékát kell figyelembe venni ebben az esetben? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettség az osztalékjövedelem minimálbér kétszeresét meghaladó összege után az érintett tag esetében? A garantált bérminimumot kell figyelembe venni a szociális hozzájárulási adó maximumának megállapítása során azoknak a tagoknak az esetében, akik szakképzettséget igénylő munkát végeznek, vagy az ő esetükben is elég a minimálbérrel számolni?
2. cikk / 7 Rokkantsági ellátás
Kérdés: Beadhatja 2018. május 26-a után a rokkantsági ellátás iránti kérelmet a magánszemély abban az esetben, ha a komplex felülvizsgálaton 2015-ben "C2" minősítést kapott, foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt, de a kérelmét elutasították a szükséges biztosítási idő hiánya miatt? Az igénylő időközben megszerezte a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül szükséges 1095 nap biztosítási időt. Hogyan kell benyújtania az igénylést, és mennyi lesz az ellátás összege? Meg kell jelennie újra az orvosi bizottság előtt, ha a 2015-ös kérelem elutasításában az szerepel, hogy a felülvizsgálat ideje 2018. november hó?
3. cikk / 7 Kisadózó egyéni vállalkozó szülése
Kérdés: Hogyan kell megfizetnie a közterheket annak a kisadózó egyéni vállalkozónak, aki hamarosan szülni fog, és a gyermek 1 éves koráig nem kíván dolgozni, de a vállalkozásnak továbbra is lesz bevétele, mert a napi 4 órás munkaviszonyra bejelentett alkalmazottja dolgozni fog? Igényelhető ebben az esetben a csecsemőgondozási díj és a GYED? Amennyiben igen, akkor mikor állhat ismét munkába a vállalkozó édesanya az ellátások folyósítása mellett?
4. cikk / 7 Ausztriában dolgozó magyar vállalkozó közterhei
Kérdés: Helyesen jár el az egyszemélyes kft., ha a 'T1041-es lapon megszünteti annak a magyar állampolgárságú társas vállalkozónak a jogviszonyát, aki Ausztriában munkaviszonyban áll, és az osztrák biztosító által kiadott A1-es igazolás értelmében ott biztosított? A magánszemély Magyarországon rendelkezik állandó lakhellyel. A vállalkozás EU-s adóalanynak is teljesít szolgáltatást. Milyen esetben keletkezik Magyarországon járulékfizetési kötelezettsége a vállalkozónak, be kell-e nyújtani a '08-as bevallásokat, illetve van-e valamilyen adó- vagy biztosítási kötelezettsége az ausztriai törvények alapján a magyarországi vállalkozásával kapcsolatban?
5. cikk / 7 Svájci állampolgárságú tulajdonos ügyvezető
Kérdés: Milyen bevallási és fizetési kötelezettsége keletkezik egy kft.-nek a svájci állampolgárságú tulajdonos ügyvezetője után, aki 1955-ben született, Svájcban nyugdíjban részesül, emellett keresőtevékenységet is folytat, és Magyarországon sem lakcímmel, sem adóazonosító jellel nem rendelkezik?
6. cikk / 7 Közalkalmazott édesanya további jogviszonya
Kérdés: Közreműködhet-e személyesen a kft. tevékenységében az a főállású közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező édesanya, akinek 3. gyermeke után járó GYES-e 2010 szeptemberében lejárt, 2011 márciusáig szabadságát tölti, és utána főállású anyai státuszba szeretne kerülni? A kft.-nek ő az ügyvezetője, de ezért a tevékenységért nem vett fel megbízási díjat. Mikortól kerülhet főállású anyai státuszba úgy, hogy közben tagi jogviszony keretében, díjazás nélkül fejlesztési munkát végez a cégben? Mennyi a főállású anyának járó juttatás, és az után kell-e adózni, illetve vonnak-e belőle járulékot? Keletkezik-e valamilyen fizetési kötelezettsége a cégnek ezekben az időszakokban?
7. cikk / 7 Családi pótlék és adókedvezmény rendszeres jövedelemmel rendelkező gyermek után
Kérdés: Igénybe vehető-e az adókedvezmény, valamint a családi pótlék abban az esetben, ha a biztosított 19 éves, szakközépiskolai tanuló gyermeke 2004. június 1-jétől heti 25 órás munkaviszonyt létesített a helyi polgármesteri hivatalnál?
