8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Baleseti táppénz két biztosítási jogviszony esetén
Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a munkavállaló, aki "A" munkáltatónál 2015-től dolgozik 6 órás munkaviszonyban, "B" munkáltatónál pedig 2020-tól napi 4 órás munkaviszonyban, és 2022. november 28-án a "B" munkáltatótól hazafelé menet közúti balesetet szenvedett? A dolgozó 5 napig kórházi kezelésben részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Melyik munkáltatónál kell leadnia a kórházi igazolást és a keresőképtelenségről szóló igazolásokat?
2. cikk / 8 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
3. cikk / 8 Bt. beltagjának CSED-jogosultsága
Kérdés: Dolgozhat tovább a betéti társaságban az a kismama, aki várhatóan szeptember közepén szül, több éve fennálló munkaviszonya mellett egy bt. beltagja is, ahol 2013-tól 2014. év végéig kisadózóként volt bejelentve, 2015. január 1-jétől pedig részmunkaidős munkaviszonyban áll, és a főállású munkahelyén keresőképtelen állományban van? Jogosult lesz CSED-re a betéti társaságban fennálló jogviszonyára tekintettel, illetve hol kell benyújtania az erre vonatkozó igényét? A kismama főállású munkahelyén társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
4. cikk / 8 Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága
Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
5. cikk / 8 Keresőképtelenség egyidejűleg fennálló jogviszonyokban
Kérdés: A hatályban lévő jogszabályok alapján lehetséges-e, hogy a főállásában igénybe vegye a táppénzt, a mellékfoglalkozásában azonban dolgozzon az a munkavállaló, aki 2005 decemberétől – főállása mellett – részmunkaidőben dolgozik, és belépése napjától fizeti az egyéni egészségbiztosítási járulékot, és a cég is az előírt járulékokat? A dolgozó 2007. március 22-étől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen beteg, azonban a mellékfoglalkozásában olyan munkakört lát el, amely otthon is végezhető. A főfoglalkozású munkahelyen társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
6. cikk / 8 Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében
Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
7. cikk / 8 Üzemi baleset
Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
8. cikk / 8 Táppénz összegének megállapítása két munkáltató esetén
Kérdés: Hogyan kell a táppénz összegét megállapítani a következő esetben? Egy biztosított többéves napi 8 órás munkaviszonya 2003. december 31-én megszűnt. 2004. január 5-től két munkáltatónál napi 4-4 órás munkaidőben létesített munkaviszonyt. Mindkét jogviszonyában 2004. április 27-től keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Az egyik foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.