17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Passzív jogon folyósított CSED
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a tb-kiskönyv kitöltése során a kifizetőhelynek abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a CSED folyósítása alatt megszűnt? Hogyan tudja bejegyezni a kifizetőhely a passzív jogon folyósított ellátást, ha a munkavállaló nem juttatja azt vissza? A passzív jogon fizetett ellátások fizetési határidejére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az állományban lévő dolgozók esetében?
2. cikk / 17 Kifizetőhelyi feladatok ellátásához szükséges iratok
Kérdés: Át kell adnia a munkáltatónak a kifizetőhelyi feladatokat ellátó külsős cég kérésére a tb-kiskönyveket, valamint az eredeti CSED- és GYED-igénybejelentőket? A bérszámfejtést, valamint a munkaügyi feladatokat a munkáltató látja el, illetve a kilépő munkavállalók részére átadandó igazolásokat is ők készítik elő és adják át a jogosultnak, a kifizetőhely viszont ragaszkodik a kért iratokhoz.
3. cikk / 17 Nevelőszülői GYED
Kérdés: Ki az illetékes a GYED megállapításában annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi foglalkoztatójánál, és 2023. augusztus 24-étől nevelésbe vesz egy 2021. február 22-én született gyermeket, amiről gyámhatósági határozattal rendelkezik? A dolgozónak tehát a munkaviszonya mellett ettől az időponttól egy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya is van. A munkavállaló főfoglalkozású foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely. A minimálbér 55 százaléka vagy a munkaviszonyban elért járulékköteles jövedelem lesz a munkavállaló által 2024. augusztus 24-től igényelt nevelőszülői GYED összege? A kifizetőhely feladata az ellátás megállapítása ebben az esetben?
4. cikk / 17 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
5. cikk / 17 Szülés többes jogviszonyban
Kérdés: Hogyan és kinél kell igényelnie a szüléshez kapcsolódó ellátásokat annak a személynek, aki 2017 óta kisebb-nagyobb megszakításokkal megbízási jogviszonyban dolgozik egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető vállalkozásnál, első gyermekét 2022 januárjára várja, és CSED-et, majd GYED-et kíván igényelni? A kis-mama egy másik cégnél is dolgozik szintén megbízási jogviszonyban.
6. cikk / 17 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
7. cikk / 17 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
8. cikk / 17 Ellátások gyermek születésekor
Kérdés: Hogyan fogják megállapítani a gyermek születésére tekintettel járó ellátások összegét annak a 2017 óta folyamatos munkaviszonyban álló nőnek, aki eddig 8 órás munkaidőben dolgozott, amelyet 2021 februárjában napi 4 órára csökkentettek? A munkavállaló el kíván helyezkedni egy másik cégnél is, szintén napi 4 órás munkaviszonyban. A két munkaviszonyban elért kereset alapján összevontan vagy külön-külön kerülnek megállapításra ezen ellátások? Hogyan kell benyújtani az igénylést, ha egyik munkáltató sem társadalombiztosítási kifizetőhely?
9. cikk / 17 Gyermekápolási táppénz alapja többes jogviszony esetén
Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, mennyi ideig jár az ellátás az alábbi esetben? Egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató 2018. július 16-tól foglalkoztatja munkaviszonyban az alkalmazottját, aki 2012. november 16-án született gyermeke betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a kifizetőhelyre 2018. augusztus 6-tól. A munkavállaló 2011. május 3-tól 2017. szeptember 30-ig "A" munkáltatónál, 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig "B" munkáltatónál állt munkaviszonyban, jelenlegi foglalkoztatója mellett pedig 2018. június 21-től "C" munkáltatónál is munkaviszonyban áll. Figyelembe kell venni az előzményeket a gyermek jogán igénybe vett GYÁP-napok tekintetében? Amennyiben igen, csak a megszűnt jogviszonyok vonatkozásában, vagy a párhuzamosan fennálló jogviszonyban eltöltött gyermek-ápolási napokat is?
10. cikk / 17 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény két munkáltató esetén
Kérdés: Igénybe veheti mindkét munkáltató a GYED, GYES, illetve GYET után visszatérő munkavállalók foglalkoztatása esetén járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt abban az esetben, ha a munkavállaló az egyik cégnél napi 8 órában, a másiknál pedig napi 2 órában dolgozik?
