6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Nevelőszülői GYED
Kérdés: Ki az illetékes a GYED megállapításában annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi foglalkoztatójánál, és 2023. augusztus 24-étől nevelésbe vesz egy 2021. február 22-én született gyermeket, amiről gyámhatósági határozattal rendelkezik? A dolgozónak tehát a munkaviszonya mellett ettől az időponttól egy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya is van. A munkavállaló főfoglalkozású foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely. A minimálbér 55 százaléka vagy a munkaviszonyban elért járulékköteles jövedelem lesz a munkavállaló által 2024. augusztus 24-től igényelt nevelőszülői GYED összege? A kifizetőhely feladata az ellátás megállapítása ebben az esetben?
2. cikk / 6 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
3. cikk / 6 Gyermekápolási táppénz alapja többes jogviszony esetén
Kérdés: Mi lesz a gyermekápolási táppénz alapja, mennyi ideig jár az ellátás az alábbi esetben? Egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet üzemeltető munkáltató 2018. július 16-tól foglalkoztatja munkaviszonyban az alkalmazottját, aki 2012. november 16-án született gyermeke betegsége miatt egyedülállóként gyermekápolási táppénz iránti igényt nyújtott be a kifizetőhelyre 2018. augusztus 6-tól. A munkavállaló 2011. május 3-tól 2017. szeptember 30-ig "A" munkáltatónál, 2017. november 16-tól 2018. június 20-ig "B" munkáltatónál állt munkaviszonyban, jelenlegi foglalkoztatója mellett pedig 2018. június 21-től "C" munkáltatónál is munkaviszonyban áll. Figyelembe kell venni az előzményeket a gyermek jogán igénybe vett GYÁP-napok tekintetében? Amennyiben igen, csak a megszűnt jogviszonyok vonatkozásában, vagy a párhuzamosan fennálló jogviszonyban eltöltött gyermek-ápolási napokat is?
4. cikk / 6 Szüléshez kapcsolódó ellátások két jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkaviszonyában TGYÁS-ra és GYED-re az a munkavállaló, aki 2013. február 1-jétől 4 órás munkaviszonyban áll a jelenlegi munkahelyén, de 2013 decemberében létesített egy másik 4 órás munkaviszonyt is? A szülés várható időpontja 2014. július hó. Mi lesz az ellátások alapja?
5. cikk / 6 Eljárás utólagosan leadott GYED-igénylés esetén
Kérdés: Hogyan jár el helyesen, a törvényeknek megfelelően a társadalombiztosítási kifizetőhely az alábbi esetben? Egy munkavállaló munkaviszonya 2007. június 30-án megszűnt, de a felesége helyett gyermekgondozási díjat igényelne ettől a naptól a kifizetőhelytől. Az igénybejelentést 2007. szeptember 21-én küldte el faxon, majd postán is elküldte a nyomtatványt. A társadalombiztosítási kifizetőhely a munkaviszonya megszűnésekor tájékoztatta a dolgozót az igénylés feltételeiről, és a szükséges nyomtatványokat is biztosította részére, 2007. szeptember 21-ig azonban nem jelentkezett a dolgozó. Lehet-e a most elküldött igénybejelentése alapján utólag, passzív jogon, visszamenőleg folyósítani a GYED-et? A munkabérét 2007. június 30-ig megkapta, ezért a GYED-et 2007. július 1-jétől folyósítaná a kifizetőhely.
6. cikk / 6 Járuléktörvények változásai 2004-ben
Kérdés: Melyek a legfontosabb változások 2004. évben a járulékok terén?
