Nevelőszülői GYED

Kérdés: Ki az illetékes a GYED megállapításában annak a munkavállalónak az esetében, aki 2019. szeptember 1-jétől dolgozik jelenlegi foglalkoztatójánál, és 2023. augusztus 24-étől nevelésbe vesz egy 2021. február 22-én született gyermeket, amiről gyámhatósági határozattal rendelkezik? A dolgozónak tehát a munkaviszonya mellett ettől az időponttól egy nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya is van. A munkavállaló főfoglalkozású foglalkoztatója társadalombiztosítási kifizetőhely. A minimálbér 55 százaléka vagy a munkaviszonyban elért járulékköteles jövedelem lesz a munkavállaló által 2024. augusztus 24-től igényelt nevelőszülői GYED összege? A kifizetőhely feladata az ellátás megállapítása ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A nevelőszülői GYED-nek három jogosultsági feltétele van.1. Nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállása az ellátásra való jogosultság megnyílásakor, illetve az ellátás folyósításának teljes időtartama alatt.2. A gyermek gondozási helyének a nevelőszülőnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

CSED megállapítása több jogviszony esetén

Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A CSED a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra járó ellátás. Az anyát egybefüggő 24 hét szülési szabadság illeti meg. A szülési szabadságot, annak kiadását az Mt. szabályozza. A CSED-re való jogosultság első napja a szülés várható időpontját megelőző négy hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt

Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
Részlet a válaszából: […] ...feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal bírálja el, és értesíti a kérelmezőt, valamint a foglalkoztatót vagy a társadalombiztosítási kifizetőhelyet az engedélyezett pénzbeli ellátás összegéről és a folyósítás időtartamáról. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Méltányossági táppénz

Kérdés: Valóban folyósítható egy éven túl is a méltányosságból megállapított táppénzellátás? Milyen feltételekkel kaphatják a meghosszabbított ellátást az igénylők?
Részlet a válaszából: […] ...követően annak kötelező alapbizonylataival együtt, öt napon belül eljuttatja a székhelye szerint illetékes kormányhivatal részére. A társadalombiztosítási kifizetőhely további kötelezettsége a Magyar Államkincstár honlapján elérhető, "Adatlap a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Szülés határozott idejű szerződés lejárta után

Kérdés: Kaphatja a táppénzt a szülésig az a kismama, akinek határozott idejű szerződése szeptember 8-án jár le, szülésének várható időpontja 2019. október 6., és 2019. május 27-től veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban van? Jogosult lesz valamilyen ellátásra a szülést követően is? Ha igen, akkor mi lesz az ellátások alapja? A munkavállaló a munkavégzése során egy anyasági ellátásokban részesülő kismamát helyettesített.
Részlet a válaszából: […] ...a 2018. január 1-jétől 2019. július 31-ig tart. A CSED mértéke pedig a naptári napi alap 70 százaléka.Ha a volt munkáltatójánál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, a táppénzfolyósítás megszűnéséről a kifizetőhely értesíti az érintettet. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 27.

Társadalombiztosítási kifizetőhely

Kérdés: Hogyan kell megalapítania a társadalombiztosítási kifizetőhelyet egy cégnek, mire van ehhez szükség, milyen új kötelezettségeket jelent ez a gyakorlatban, illetve milyen bevallási és elszámolási kötelezettsége keletkezik a vállalkozásnak?
Részlet a válaszából: […] ...foglalkoztat, köteles gondoskodni a jogszabályban meghatározott egészségbiztosítási feladatok ellátásáról, és ennek érdekében társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtetni, vagy a feladatok ellátására más kifizetőhely-fenntartóval megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

Kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezmény

Kérdés: Igénybe vehető a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezmény az apa, illetve az anya után az alábbi esetben? Társadalombiztosítási kifizetőhely munkavállalója 2009. december 28-án szülte első gyermekét, és ettől a naptól 2010. június 13-ig TGYÁS-ban, 2010. június 14-től 2011. április 20-ig pedig GYED-ben részesült. 2011. április 21-től 2011. december 31-ig napi 6 órában dolgozott, és 2012. február 1-jétől jelenleg is teljes munkaidőben, napi 8 órában dolgozik, ezért 2011. április 21-től június 15-ig a nagymama, június 16-tól december 27-ig pedig az édesapa részesült a GYED-ben. A GYES-t 2011. december 28-tól az édesapa kapja, aki 2012. május 1-jétől napi 6 órában dolgozik.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-a értelmében a munkaadót a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Jogalap nélkül felvett GYES visszafizetése

Kérdés: Helyesen értelmezi-e a határozatot az a kismama, aki GYES-ben részesült, majd amikor megszületett a legkisebb gyermeke, GYED-et igényelt, és a Magyar Államkincstártól kapott határozat alapján úgy gondolja, hogy a többletként kiutalt GYES összegét nem neki, hanem az egészségbiztosítási pénztárnak kell visszafizetnie? Valóban előfordulhat-e ez a helyzet?
Részlet a válaszából: […] ...illetékes szerv – új, teljes nevén fővárosi vagy megyeikormányhivatal egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerve vagy atársadalombiztosítási kifizetőhely – a biztosított kérelméről értesíti agyermekgondozási támogatást folyósító szervet, vagyis...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 12.

Választás napja

Kérdés: Melyik törvény tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csökken a szülési szabadság időtartama, és hogy a szülési szabadságot a szülés napjától kell számítani, illetve az anya részéről "elveszett" két hétnek hogyan alakul a jövedelmi, jogviszonyi státusza az alábbi esetben? A harmadik gyermekét 2009. augusztus 15-én szülő anya a szülést követően 2009. szeptember 2-án – amikor már rendelkezésre állt a születési anyakönyvi kivonat, taj-kártya – személyesen nyújtotta be terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét, s egyidejűleg lemondta a második gyerek utáni GYES folyósítását, melyet az apa vett igénybe. Ez a nap lett a választás napja. A kapott tájékoztatás szerint ezzel a közel két héttel csökkent a TGYÁS időszaka.
Részlet a válaszából: […] ...esetben is fennáll. Amennyiben az ügyfél az új ellátás folyósítása iránti kérelmet a területi egészségbiztosítási szervnél vagy társadalombiztosítási kifizetőhelynél nyújtja be, akkor ez a szerv köteles értesíteni a kincstárt akként, hogy az értesítésből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 26.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...segély, vagy a gyermekgondozási díj iránti igényét annaka munkáltatónak kell elbírálnia és az ellátást folyósítania, amelyiknéltársadalombiztosítási kifizetőhely működik.Mivel az eredeti munkahelynél működik kifizetőhely, ezértmindez az ő feladata lesz.Kezdjük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.
1
2