Korhatár előtti ellátásban részesülő személy nyugdíjkorhatár-betöltése

Kérdés: Valóban elveszett a közel tíz év alatt befizetett járuléka egy kft. ügyvezetőjének, aki 2012-től korhatár előtti ellátásban részesül, amely mellett folyamatosan dolgozott, és munkaviszonyában túllépte a megengedett kereseti korlátot, 2021-ben betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkor-határt, de a nyugdíjat nem vette igénybe, most viszont azt a felvilágosítást kapta, hogy a korhatár betöltésének időpontjától mégis nyugdíjasnak minősül? Jogosult lehet valamilyen módon az ellátása újraszámítására?
Részlet a válaszából: […] ...esetén az általános szabályok szerint terjed ki a biztosítás, és terheli a járulékfizetési kötelezettség, illetve illetik meg a társadalombiztosítási ellátások. Ennek megfelelően az e körbe tartozók további szolgálati időt és nyugdíj alapjául...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. július 19.

Járulékkötelezettség nyugdíj folyósításának szünetelése alatt

Kérdés: Kell járulékot vonni a saját cégében fennálló munkaviszonyában egy nyugdíjas főorvostól, akinek jelenleg szünetel a nyugellátása, mert egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll? Újra fogják számolni a nyugdíját, amikor megszűnik az egészségügyi szolgálati jogviszonya?
Részlet a válaszából: […] ...nem terjed ki a biztosítás, és e jogviszonyaiban járulék-fizetés nem terheli.Ennek megfelelően e jogviszonyai alapján semmilyen társadalombiztosítási ellátás sem illeti meg, így további szolgálati időt és a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet sem szerez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

1957-ben született személy

Kérdés: Mikor lesz jogosult öregségi nyugdíjra egy 1957-ben született személy?
Részlet a válaszából: […] Az 1957-ben született személyek öregségi nyugdíjkorhatára a betöltött 65. életév. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor az öregségi nyugdíjat abban az esetben lehet megállapítani, ha a kérelmező az öregségi résznyugdíjhoz legalább 15 év, a teljes nyugdíjhoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 14.

Alkalmi munkavállaló személyi jövedelemadója

Kérdés: Hogyan alakul a személyijövedelemadó-bevallási és -fizetési kötelezettsége annak a magánszemélynek, aki 2020-ban összesen 60 napot dolgozott alkalmi munkavállalóként az igazolásai alapján, ebből 10 napot szakképesítést nem igénylő munkakörben, összesen 50 napot pedig szakképesítést igénylő munkakörben? A szakképesítést nem igénylő munkakörben 10 nap alatt összesen 200 ezer forintot, a szakképesítést igénylő munkakörben pedig 500 000 forintot keresett. Hogyan veszik figyelembe a nyugdíjalap megállapítása során ezt a keresetet?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége, álláspontunk szerint ugyanis ebben az esetben a kétféle napi értékkel számított éves keret-összeg összeadódik.Ami a társadalombiztosítási ellátást illeti: a munkavállaló egyszerűsített foglalkoztatás alapján baleseti egészségügyi szolgáltatásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 27.

Közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Helyesen járt el a munkáltató egy óvodában dajka munkakörben foglalkoztatott, 1973-ban született közalkalmazott szabadságának és fizetési fokozatának megállapítása során abban az esetben, ha 5 év 5 hónap közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje alapján C besorolási osztály 2. fizetési fokozatába sorolták, éves szabadságát pedig 20 nap alap- és 2 nap fizetési fokozattal járó pótszabadság figyelembevételével 22 napban állapították meg, tekintettel arra, hogy egyéb jogcímen pótszabadságra nem jogosult? A közalkalmazott a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított biztosítási jogviszonyairól szóló tájékoztatásban feltüntetett összes szolgálati időre jogosító idejét (beleértve az 1992. jú-lius 1-jét megelőzően keletkezett és 1992. december 31-ig tartó munkaviszonya utáni Mt. hatálya alá tartozó munkaviszonyait, alkalmi foglalkoztatási, közfoglalkoztatási jogviszonyait, munkanélküli-ellátásban töltött idejét) figyelembe véve kevésnek tartja a megállapított szabadságát. A?dolgozó 1989-től fennálló biztosítási ideje alatt 2008. január 1-jétől június 29-ig munkanélküli-ellátásban részesült, 2008. június 30-tól 2011. november 30-ig pedig semmilyen biztosítási idővel nem rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottak szabadsága alap- és pótszabadságból áll.Az alapszabadság mértékét a Kjt. – két kivételtől eltekintve – alapvetően a fizetési osztályhoz köti. A?közalkalmazottat az A, B, C és D fizetési osztályban évi húsz munkanap, az E, F, G, H, I és J fizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 28.

Visszalépés társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe

Kérdés: Befizetheti a felvett tőkének megfelelő összeget a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe az a nyugdíj előtt álló magánszemély, aki 2010-ig magánnyugdíjpénztári tag volt, de a pénztár jogutód nélkül megszűnt, és ezért visszafizette a tagjainak a korábban befizetett tőkét, valamint a hozadékokat? Van lehetőség a visszalépésre ebben az esetben annak érdekében, hogy az érintett a nyugdíjkorhatár betöltése után a teljes nyugdíjra jogosultságot szerezzen?
Részlet a válaszából: […] Jelen szabályok szerint sajnos nincs mód arra, hogy az évekkel ezelőtt megszűnt magánnyugdíjpénztár tagja az általa megszűnéskor felvett tőkét és hozamot saját maga fizesse be az állami nyugdíjalapba.A Tny-tv. 21/A. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Munkavégzés nyugdíj mellett

Kérdés: Hetente hány órát taníthat az ellátása mellett egy öregségi nyugdíjban részesülő tanárnő?
Részlet a válaszából: […] ...megválaszolása előtt néhány mondatban összefoglaljuk a "nyugdíj" melletti munkavégzés korlátozására irányuló legfőbb szabályokat. A társadalombiztosítási ellátások keretein belül saját jogú nyugdíj, valamint a köznyelvben ugyancsak "nyugdíjként" emlegetett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 7.

Öregségi nyugdíjkorhatárt elért munkavállaló egészségbiztosítási járuléka

Kérdés: Kötelezett pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére az a munkaviszonyban álló dolgozó, aki elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, de egyelőre nem kívánja igénybe venni az öregségi nyugellátást?
Részlet a válaszából: […] Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, de nyugellátást igénybe nem vevő munkavállaló a munkajogi szabályok alkalmazásában nyugdíjasnak minősül ugyan, feltéve hogy az öregségi nyugellátáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik [Mt. 294. § (1) bek. g) pont], de ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 25.

Rokkantsági nyugdíj figyelembevétele szolgálati időként

Kérdés: Beleszámít a 4 év rokkantsági nyugdíjban töltött időszak a szolgálati időbe vagy a 40 év jogosultsági időbe?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát sem az öregségi nyugdíjra, sem a nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultság szempontjából nem lehet szolgálati, illetve jogosultsági időként számításba venni. Erre még akkor sincs mód, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 19.

Nyugdíj melletti munkavégzés

Kérdés: Jogosultsági időnek számít a nyugdíj melletti munkavégzés?
Részlet a válaszából: […] Sajnos azt kell mondanunk, hogy nem. A nyugdíj melletti munkaviszony időtartamát nem lehet figyelembe venni sem szolgálati, sem pedig jogosultsági időként. Tehát ha valaki korábban – tegyük fel – rokkantsági nyugdíjban részesült, ami – bármilyen oknál fogva – megszűnt, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 15.
1
2
3
4