Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén

Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
Részlet a válaszából: […] ...ápolása időtartamára folyósított táppénz egyharmadát hozzájárulás címén köteles megfizetni. A foglalkoztató azonban nem fizet táppénz-hozzájárulást a biztosítottja részére kifizetett gyermekápolási táppénz ("5"-ös kód), baleseti táppénz ("1"-es vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Felmondás keresőképtelen munkavállalónak

Kérdés: Milyen módon tud felmondani határozatlan idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának a munkáltató abban az esetben, ha többszöri felszólításra sem tett eleget a szakmai követelményeknek, majd egy nap munkáját otthagyta, mondván, hogy a felmondásával jön vissza, de felmondás helyett a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást adta le? A munkavállaló térdét korábban megműtötték, és ezért van jelenleg táppénzen, a betegszabadságát már kimerítette. A munkavállaló kezdeményezte az orvosi felülvizsgálatot, mert véleménye szerint a dolgozó jelenlegi munkakörét betegsége miatt nem tudja elvégezni. Terheli végkielégítés-fizetési kötelezettség a munkáltatót ebben az esetben? Ha igen, milyen mértékben?
Részlet a válaszából: […] A betegség miatti keresőképtelenség időtartama korábban ún. felmondási tilalom alá esett. A munkáltató ez alatt az idő alatt és a megszűnést követő meghatározott ideig a munkaviszony felmondását nem is közölhette a munkavállalóval. A jelenleg hatályos szabályozás szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 21.

Veszélyeztetett terhesség miatti táppénz egyharmada

Kérdés:

Igaz-e, hogy a "9" kóddal veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba vett munkavállaló táppénze alapján a munkáltatónak nem kell megfizetnie az egyharmados hozzájárulást? Több előadáson is elhangzott már ez az információ, a Tbj-tv. 19. § (5) bekezdésében foglaltak azonban nem utalnak erre.

Részlet a válaszából: […] ...a jogalkotó sem véletlenül különített el az egyéb keresőképtelenséget okozó betegségektől. A Tbj-tv. 19. §-ának (5) bekezdése a táppénz-hozzájárulás megfizetését a biztosított betegsége miatti keresőképtelenség idejére folyósított ellátás alapján írja elő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 25.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...nevének, adószámának megjelölésével, az ellátás kifizetésévelegyidejűleg a kifizetőhely értesíti az illetékes repet a táppénz-hozzájáruláskirovása céljából.Tehát a más munkáltatónál fennálló jogviszony alapjánfolyósított táppénz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.

Munkáltatói teendők szülés esetén

Kérdés: Milyen adatszolgáltatási és járulékfizetési kötelezettségei vannak annak a társadalombiztosítási kifizetőhellyel nem rendelkező kft.-nek, amelynek egyik munkavállalója várandós?
Részlet a válaszából: […] Sajnos a levélíró nem közölte, hogy a dolgozó mennyi biztosítási idővel rendelkezik, ezért a jogosultságra vonatkozóan nem tudunk tájékoztatást adni.Az Mt. a szülő nő részére 24 hét szülési szabadságot biztosít. A dolgozó a szülési szabadságot igénybe veheti a szülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.