10 cikk rendezése:
1. cikk / 10 A folyamatos és a megszakítás nélküli biztosítási idő
Kérdés: A pénzbeli ellátások megállapításánál hol szükséges a folyamatos és a megszakítás nélküli biztosítási idő?
2. cikk / 10 Ellátások fizetés nélküli szabadság után
Kérdés: Folyamatosnak minősül a biztosítása annak a munkavállalónak, aki több mint 10 éve dolgozik jelenlegi munkáltatójánál, és 2020. április 1-jétől május 24-ig fizetés nélküli szabadságon volt, mert a veszélyhelyzet miatt az őt foglalkoztató cég működése teljesen leállt, a vállalkozás tulajdonában lévő üzletet be kellett zárni? Erre az időszakra a munkáltató megfizette az előírt járulékot. Milyen ellátásokra lehet jogosult a továbbiakban az érintett dolgozó?
3. cikk / 10 Ellátások többes jogviszony esetén
Kérdés: Jogosult lesz mindkét jogviszonyában CSED-re és GYED-re, illetve milyen feltételekkel kapja meg az ellátásokat egy munkavállaló, aki 2018. november 5-től áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában napi 4 órás munkaidőben, 2018. december 10-től egy másik cégnél is létesített egy napi 4 órás munkaviszonyt, és második gyermeke születésének várható időpontja 2019. november 27.? A dolgozó előző munkaviszonya 2016. augusztus 1-jétől 2018. október 31-ig állt fenn, első gyermeke után 2019. február 28-ig GYES-ben részesült, 2019. május 27-től pedig veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen, és táppénzben részesül.
4. cikk / 10 Baleseti táppénz alapja
Kérdés: Milyen jövedelem alapulvételével állapíthatja meg a baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. október 1-jétől 2016. május 31-ig szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanulóként tanulószerződéssel dolgozott a cégnél, 2016. június 7-től munkaviszonyban áll, és 2016. szeptember 6-án üzemi balesetet szenvedett? A munkavállaló a munkaviszonya kezdetétől a balesetet megelőző napig jövedelemben részesült.
5. cikk / 10 Folyamatos biztosítási idő
Kérdés: Folyamatos a biztosítási ideje annak a munkavállalónak, akinek a munkaviszonya a táppénz folyósításának tartama alatt szűnt meg, de betegsége miatt csak 5 hét múlva tudott újabb jogviszony létesíteni, viszont emellett rendelkezik egy kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó vállalkozással is?
6. cikk / 10 Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka
Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
7. cikk / 10 Folyamatos biztosításban töltött idő
Kérdés: Alkalmazható a táppénz összegének kiszámításánál az Eb-tv. 48. §-ának (6a) pontjában foglalt rendelkezés annak a munkavállalónak az esetében, aki 2014. április 1-jétől dolgozik jelenlegi munkahelyén, 2014. június 12-től jelenleg is keresőképtelen, előző munkaviszonya pedig, amely több mint 10 évig fennállt, 2014. január 31-én szűnt meg, de még március 31-ig baleseti táppénzben részesült?
8. cikk / 10 Folyamatos és megszakítás nélküli biztosítási idő
Kérdés: Mi a különbség a megszakítás nélküli és a folyamatos biztosítási idő között? A táppénz-jogosultság elbírálásánál van-e ennek jelentősége?
9. cikk / 10 Táppénz alapja és mértéke
Kérdés: Mely időszak alapján kell kiszámolni a táppénzt annak a dolgozónak, akinek a munkaviszonya 2005. március 1-jétől 2005. június 30-áig tartott egy szövetkezetnél, és 2005. július 1-jétől passzív jogon táppénzt igényel? A megelőző időszakban az alábbi jogviszonyai voltak. 2003. július 1-jétől december 31-éig munkaviszony, 2004. január 1-jétől december 31-éig munkaviszony, 2004. november 4-étől december 31-éig és 2005. január 1-jétől február 28-áig munkanélküli-ellátás. Ebben az esetben is érvényes-e a maximum 90 napos folyósítás, hiszen a biztosított terhesség miatt van táppénzen, és 2005. novemberben fog szülni?
10. cikk / 10 Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Mi lesz a baleseti táppénz alapja annak a 2004. január hónapban belépett nyugdíjas dolgozónak az esetében, aki január-február hónapokban teljes munkaidősként, márciusban részmunkaidősként dolgozott, és március 22-én üzemi balesetet szenvedett?