Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló

Kérdés: Hogyan lesz jogosult táppénzre, illetve milyen módon kaphat CSED-et és GYED-et egy munkavállaló, aki 10 éve áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, 2017. október 2-től hozzátartozója ápolása miatt két év fizetés nélküli szabadságot kért, amelyet a foglalkoztató 2019. október 2-ig engedélyezett a számára, de időközben kiderült, hogy várandós, a szülés várható időpontja 2018. szeptember 9., és az orvos veszélyeztetett terhesként kívánja keresőképtelen állományba venni? Hogyan kell eljárni a fizetés nélküli szabadsággal, ha az állapota miatt a hozzátartozója ápolását a továbbiakban már nem végezheti?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához először nézzük meg a biztosítási kötelezettséget, hiszen az ellátások a biztosításhoz kötöttek. A Tbj-tv. 8. §-ában foglaltak alapján szünetel a biztosítás a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt. Tehát függetlenül attól, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 26.

Ellátások negyedik gyermek szülése esetén

Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult negyedik gyermeke születését követően az édesanya, aki 2016. november 11-től három kiskorú gyermeke után gyermeknevelési támogatásban részesül, a 2013. november 10-én született legkisebb gyermekére tekintettel folyósított GYES ideje alatt, 2016 januárjában visszament dolgozni a korábbinál rövidebb, heti 16 órás munkaidőben, és a szülés várható ideje október 5-e? Az anya 2017 júliusától előreláthatólag veszélyeztetett terhesség miatt keresőképtelen állományba fog kerülni. Jogosult lesz táppénzre a szülésig ebben az esetben? Amennyiben igen, akkor kaphatja tovább a GYET-et a táppénzfolyósítás ideje alatt?
Részlet a válaszából: […] Nézzük meg először az anya táppénzre való jogosultságát. A gyermeknevelési támogatás mellett munkát végzőkre a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket a következő eltérésekkel kell alkalmazni.A táppénzfolyósítás időtartamának megállapításánál biztosítási időként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 20.

Szülés GYES alatt

Kérdés: Jogosult lesz egyidejűleg a két gyermeke után járó ellátásra az az édesanya, aki 2014. április 24-től áll heti 40 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, veszélyeztetett terhes volt 2014. szeptember 8-tól 2015. május 15-ig, első gyermeke 2015. május 16-án született, amely naptól 2015. október 30-ig CSED-et kapott, 2015. október 31-től 2017. május 16-ig GYED-ben részesül, utána GYES-t fog igényelni, a második gyermek születésének várható időpontja pedig 2017. június 6., és ebben az esetben is meg kívánja igényelni az egészségbiztosítási ellátásokat? Hogyan kell megállapítani az ellátási alapot, ha a munkavállaló foglalkoztatása teljesítménybérben történik, az első gyermek után járó CSED és GYED naptári napi összege 2353,53 forint volt, a második gyermek születésekor viszont a jogosultnak az irányadó időszakban nem lesz tényleges jövedelme, az ellátásra való jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincadrésze alapján megállapított napi ellátási összeg pedig lényegesen meghaladja a korábbi ellátási összegeket?
Részlet a válaszából: […] Mielőtt a második gyermek után járó CSED és GYED összegét vizsgálnánk, nézzük meg, hogy milyen összeg alapulvételével kerülhetett megállapításra 2015. május 16-tól az első gyermek után járó CSED.2014. április 24-től a CSED-re való jogosultságot megelőző harmadik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

GYED után visszatérő munkavállaló szabadsága

Kérdés: A folyamatos táppénz időtartamára is meg kell állapítani annak a munkavállalónak a szabadságát, aki 2013. szeptember 12-től veszélyeztetett terhessége miatt táppénzben részesült 2014. április 1-ig, április 2-től – gyermeke születésétől – TGYÁS-t, majd 2014. szeptember 18-tól 2016. április 2-ig GYED-et kapott, és 2016. július hónaptól vissza kíván menni dolgozni, vagy csak a TGYÁS 168 napjára és a GYED 1802 napjára? A munkavállaló 2013. évben megkapta a szeptember 12-ig járó időarányos szabadságát. Figyelembe kell venni ebben az esetben a jogszabályok változását, tekintettel arra, hogy a 2013-ban és 2014-ben érvényes jogszabály alapján a szabadságra való jogosultság tekintetében a 30 napot meghaladó keresőképtelenség időtartama nem vehető figyelembe, 2015. január 1-jétől viszont ezt az előírást módosították?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló részére történő szabadság kiadásáról az Mt. 115. §-a rendelkezik. A szabadság szempontjából a keresőképtelenség teljes időtartama valóban csak 2015. január 1-jétől minősül munkában töltött időnek.A dolgozó részére 2013-ban már kiadták és ki is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 20.