Baleseti táppénz két biztosítási jogviszony esetén

Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult az a munkavállaló, aki "A" munkáltatónál 2015-től dolgozik 6 órás munkaviszonyban, "B" munkáltatónál pedig 2020-tól napi 4 órás munkaviszonyban, és 2022. november 28-án a "B" munkáltatótól hazafelé menet közúti balesetet szenvedett? A dolgozó 5 napig kórházi kezelésben részesült, és jelenleg is keresőképtelen. Melyik munkáltatónál kell leadnia a kórházi igazolást és a keresőképtelenségről szóló igazolásokat?
Részlet a válaszából: […] ...elismeri a balesetet üzemi úti balesetnek, e jogviszonyában baleseti táppénzre lesz jogosult. A baleseti táppénz összege azonos a baleseti táppénz alapjának 90 százalékával. Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetében baleseti táppénzre a biztosított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Táppénz alapjának meghatározása több részmunkaidős munkáltató esetében

Kérdés: Egy cég 2000. február 1. óta részmunkaidős munkajogviszony keretében foglalkoztat egy munkavállalót napi 4 órában, havi bruttó 65 000 forint munkabérért. A munkavállaló további részmunkaidős munkaviszonyokat létesített. "A" munkáltatónál 2002. január 1. óta napi 2 órában dolgozik, személyi alapbére havi bruttó 30 000 forint, a "B" munkáltatónál 2005. július 1-jén létesített napi 2 órás részmunkaidős jogviszonyt, melyért havonta bruttó 25 000 forintot kap. A munkavállaló az eddig eltelt időszakban betegszabadságot nem vett igénybe, megszakítása nincs és 2006. februárban szülni fog. A 4 órás, főállásúnak tekintett munkáltató a dolgozótól levonja az szja-t, a 4 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot , valamint az 1 százalék munkavállalói járulékot, a cég pedig megfizeti a 29 százalék tb-járulékot, a 3 százalék munkaadói járulékot, a 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást, valamint az egészségügyi hozzájárulás felét, 1725 Ft-ot. Mit kell levonnia a munkavállalótól az "A" és "B" cégeknek, illetve ugyanazokat a közterheket kell megfizetni "A" és "B" cégek esetében is, mint a főállású munkáltatónak? Hogyan kell meghatározni a táppénzalapot, illetve a jogosultságokat külön-külön kell-e meghatározni ebben az esetben? Mi a teendő akkor, ha egyik társaság sem kifizetőhely? Ha a "főállású" munkáltató kifizetőhely, akkor csak ebből a jogviszonyból származó jövedelmet és vonatkozási időt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...ellátásának mértékét, illetőleg összegét mindegyikjogviszonyában külön-külön kell megállapítani [Eb-tv. 43. § (1) bekezdés]. Atáppénz alapját a táppénzre jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőzőnaptári évben elért,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 13.

Üzemi baleset

Kérdés: Mi a teendője a cégnek abban az esetben, ha egy munkavállalója munkaidőben, munkaköri feladatait intézve közúti balesetet szenvedett?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelmet – heti 5 napos munkarend szerint – hónapra kellátszámítani, és ezen összeg egy naptári napra jutó része képezi a balesetitáppénz alapját.Ha a baleseti táppénz számításánál figyelembe vehetőidőszakban végzett munkáért nem rendszeres jövedelmet fizetnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 8.

Táppénz összegének megállapítása két munkáltató esetén

Kérdés: Hogyan kell a táppénz összegét megállapítani a következő esetben? Egy biztosított többéves napi 8 órás munkaviszonya 2003. december 31-én megszűnt. 2004. január 5-től két munkáltatónál napi 4-4 órás munkaidőben létesített munkaviszonyt. Mindkét jogviszonyában 2004. április 27-től keresőképtelen beteg, és táppénzt igényel. Az egyik foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
Részlet a válaszából: […] ...időszak – mivel van a biztosítottnak 180 napi jövedelme – a 2003. január 1-jétől 2003. december 31-ig terjedő időtartam. Tehát a táppénz alapját képező naptári napi jövedelem a jelzett időtartamra járó rendszeres és időtartamban kifizetett nem rendszeres...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.