9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Többes munkaviszonyú munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lesz mindkét munkahelyén táppénzre az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll napi 6 órás munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, 2023. május 2-ától egy másik munkáltatónál napi 3 órás munkaviszonyt létesített, és 2023. május 8-ától keresőképtelen, ami miatt egyik munkáját sem tudja ellátni? A keresőképtelenség előreláthatóan hosszú ideig fog tartani.
2. cikk / 9 Kiküldött munkavállaló táppénzalapja
Kérdés: Táppénzalapnak minősül az adóköteles külföldi napidíj, melyből egyéni társadalombiztosítási járulék kerül levonásra? Figyelembe kell venni, hogy történik-e keresetveszteség?
3. cikk / 9 Táppénzjogosultság
Kérdés: Mennyi ideig és milyen összegű táppénzre lesz jogosult a munkaviszonyában az a munka-vállaló, aki 2021. július 1-jétől heti 40 órás munkaviszony keretében dolgozik jelenlegi munkáltatójánál havi 350 000 forint munkabérért, és július 23-ától keresőképtelen? A munkavállaló 2019. ápri-lis 1-jétől kisadózó egyéni vállalkozó. Befolyásolja ez valamilyen mértékben az ellátását?
4. cikk / 9 Nyugdíjas munkavállaló táppénze
Kérdés: Meddig jogosult táppénzre, illetve mi lesz az ellátás alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2017. augusztus 15-ig teljes munkaidőben, főfoglalkozású munkaviszonyban állt a munkáltató alkalmazásában, ekkor munkaviszonyát megszüntette, mert igénybe vette a nők 40 év jogosultsági ideje alapján járó nyugellátást, 2017. augusztus 17-től a korábbi munkáltatója tovább foglalkoztatja, és 2018. május 3-tól keresőképtelen? A munkavállaló nyugdíjának folyósítása 2018. április 1-jétől szünetel, mert elérte a jövedelemkorlátot, tehát ettől az időponttól fizeti a 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, a betegszabadságát pedig már korábban kimerítette.
5. cikk / 9 Folyamatos biztosítási idő többes jogviszony esetén
Kérdés: Melyik jogviszonyban vehető figyelembe a kisadózóként szerzett biztosítási idő annak a személynek az esetében, aki már két éve működik kisadózó társas vállalkozóként, 2016. április 1-jétől egyéni vállalkozóvá vált, ahol nem kisadózó, illetve egy kft.-ben munkaviszonyt is létesített, és szeptember 11-től keresőképtelen?
6. cikk / 9 Táppénz alapja
Kérdés: Milyen jövedelem alapján kell számolni a táppénzt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. december 1-jétől áll a munkáltató alkalmazásában, 2016. március 29-től keresőképtelenné lett, és a betegszabadság után 2016. április 19-től táppénzre vált jogosulttá? Ebben az esetben a minimálbért kell irányadónak tekinteni? A dolgozó korábbi munkaviszonya 2012. február 15-től 2015. november 30-ig tartott.
7. cikk / 9 Táppénz összege
Kérdés: Hogyan kell kiszámolni a táppénz összegét annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. január 19-től áll munkaviszonyban az első munkahelyén havi 250 000 forint összegű munkabérért, és 2015. augusztus 28-tól szeptember 11-ig keresőképtelen volt? A munkavállaló 2015. február 6-tól 9-ig, április 28-tól május 8-ig és augusztus 28-tól szeptember 3-ig betegszabadságon volt.
8. cikk / 9 Több munkáltatónál dolgozó munkavállaló táppénze
Kérdés: Milyen adatokat kell bekérnie a másik munkáltatótól annak a kifizetőhelyet üzemeltető foglalkoztatónak, amelynek 2012. október 1-jétől napi 6 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalója 2013. április 1-jétől rendelkezik egy másik napi 4 órás részmunkaidős munkahellyel is, és a dolgozó 2015. április 19-től jelenleg is keresőképtelen? A dolgozó a keresőképtelenség első napjától táppénzre jogosult, mert a betegszabadságát már kimerítette.
9. cikk / 9 Részmunkaidős munkavállaló szolgálati ideje
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi bevallásban annak a részmunkaidős munkavállalónak az arányos szolgálati idejét, aki október hónapban 5 napot dolgozott, 5 nap betegszabadságon volt, és 21 napra táppénzben részesült, bérként pedig 28 ezer forintot kapott?
