23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Nyugdíjba vonult munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a baleseti táppénz összegét annak a dolgozónak, aki 2020. szeptember 1-jétől állt egy kft. alkalmazásában, 2022. december 15-én üzemi balesetet szenvedett, és ettől a naptól 2023. június 30-ig baleseti táppénzt folyósított részére a kifizetőhely, és augusztus 5-től a korábbi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen? A keresőképtelenségről szóló igazoláson az "1" kódot tüntette fel a kezelőorvos. Időközben a munkavállaló 2023. január 9-től öregségi nyugdíjassá vált. Alkalmazhatja a kifizetőhely azt a szabályt, hogy annak, aki ugyanabból az üzemi balesetből kifolyólag a baleseti táppénzre való jogosultság megszűnését követő 180 napon belül újból keresőképtelenné válik, nem lehet kevesebb az ellátás összege a korábban folyósított baleseti táppénz összegénél?
2. cikk / 23 Nyugdíjas munkavállaló balesete
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra az a munkavállaló, aki saját jogú nyugdíja mellett napi 4 órás munkaszerződés keretében dolgozik, február 16-án munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelynek következtében február 24-ig kórházban volt, és a felépülése előreláthatóan hosszú időt vesz igénybe?
3. cikk / 23 Szlovák állampolgárságú munkavállaló GYED-jogosultsága
Kérdés: Jogosult lesz GYED-re egy Magyarországon munkaviszony keretében dolgozó szlovák állampolgárságú munkavállaló?
4. cikk / 23 Nyugdíjas munkavállaló balesete
Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a nyugdíjas munkavállaló, aki 2018. július 2-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában munka-viszony keretében, 2019. május 8-án munkavégzés közben balesetet szenvedett, amelynek következtében május 16-ig kórházi ellátásban részesült, és azóta is keresőképtelen? Számfejtheti a kifizetőhely az ellátást, ha a baleset üzemiségét elismerte a munkáltató, és a szükséges dokumentáció is elkészült?
5. cikk / 23 Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Folyósítható továbbra is a baleseti táppénz a nyugdíjas munkavállalónak, aki 2018. november 15-én üzemi balesetet szenvedett, a balesetből kifolyólag jelenleg is keresőképtelen, és előreláthatólag még hosszú ideig nem tud dolgozni? Megszűnik az ellátásra való jogosultsága, tekintettel arra, hogy már nem minősül biztosítottnak?
6. cikk / 23 Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete
Kérdés: Tekintettel arra, hogy a munkaviszonyban álló nyugdíjas 2019. január 1-jétől nem minősül biztosítottnak, azon túl, hogy nem kaphat táppénzt, illetve félszázalékos nyugdíjemelést, valóban nem jogosult baleseti ellátásra sem? Jogosulttá válhat baleseti egészségügyi szolgáltatásra a nyugdíjas munkavállaló abban az esetben, ha megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy ha balesetből eredő egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, akkor annak költségeit meg kell térítenie?
7. cikk / 23 Nyugdíjas munkavállaló baleseti táppénze
Kérdés: Mennyi ideig lesz jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. június 1-jétől nyugdíjas, és 2017. október 30-án munkavégzés közben üzemi balesetet szenvedett?
8. cikk / 23 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
9. cikk / 23 Baleset keresőképtelenség ideje alatt
Kérdés: Milyen ellátásra lesz jogosult a továbbiakban az a saját jogú nyugdíjban részesülő munkavállaló, aki 2016. május 6-tól keresőképtelen, gyógyulása érdekében május 23-tól heti 3 alkalommal fizioterápiás kezelésre járt, június 2-án a kezelés végeztével a kezelő csúszós padlóján elesett, eltörte a lábát, ezért kórházba került, ahol meg kellett műteni? A dolgozó fekvőgipszet kapott, jelenleg is keresőképtelen, a keresőképtelenség kódja "4". A munkavállaló 2016. január 4-től áll a munkáltató alkalmazásában, munkabére havi 200 000 forint, és a keresőképtelenség első 15 napjára megkapta az előírt 15 munkanap betegszabadságot.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
Valóban, a saját jogú nyugellátásban részesülő munkaviszonyban álló biztosított keresőképtelensége esetén betegszabadságra jogosult. A betegszabadság lejártát követően táppénzre nem jogosult, mert a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett.
Felhívjuk a figyelmet, hogy ha a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavállaló pénzbeli egészségbiztosítási járulékot is köteles fizetni.
A dolgozó ellátásra való jogosultságához azonban figyelemmel kell lenni az Eb-tv. 52. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, mely szerint üzemi baleset az a baleset is, mely a biztosítottat a keresőképessé válásához szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenésével összefüggésben érte. Mivel a nyugdíjas munkavállalót a keresőképessé válásához szükséges kezelésen baleset érte, ezért az üzemi balesetnek minősül, s ennek következtében baleseti táppénzre válik jogosulttá.
A balesetet ki kell vizsgálni, s a kivizsgálást követően "Üzemi baleseti jegyzőkönyvben" kell rögzíteni.
Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezettként a baleseti táppénz összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2016. június hóban 28 500 forint) százötven százalékának naptári napi összegével azonos.
10. cikk / 23 Nyugdíjas munkavállalók bejelentése
Kérdés: Mi értelme van a nyugdíjas munkavállalók biztosítottként történő bejelentésének, hiszen ettől függetlenül is jogosultak egészségügyi szolgáltatásra?
