7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Tartósan keresőképtelen munkavállaló
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkavállalója hosszú ideje beteg, tartósan keresőképtelen, és a táppénzre való jogosultsága 2024. augusztus 29-én megszűnik? Megszüntethető ebben az esetben a munkaviszony, tekintettel arra, hogy a munkavállaló továbbra is keresőképtelen, munkáját nem tudja ellátni, feltehetően súlyos egészségkárosodása van? Mit lehet tenni annak érdekében, hogy a munkavállaló ne maradjon jövedelem nélkül?
2. cikk / 7 Rokkantsági ellátás igénylése
Kérdés: Hogyan kell elindítani egy 2017. jú-nius 14. óta folyamatosan táppénzen lévő, munka--viszonyban álló dolgozó rokkantságiellátás- -igénylését? Mikor és milyen nyomtatványon kell beadni a kérelmet? A munkaviszony megszüntetésekor valóban meg ki kell fizetni a dolgozó részére a táppénz idejére is járó szabadságot?
3. cikk / 7 Jogosultság rokkantsági ellátásra
Kérdés: Mi a munkáltató, illetve a munkavállaló teendője annak érdekében, hogy a munkavállaló jogosult legyen a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira? Egy kft. ügyvezető tagja egy üzeminek nem minősülő közúti baleset során komolyan megsérült, maradandó károsodásokat szenvedett. Egy évig táppénzen volt, de 2016. június közepén lejárt a táppénze, azóta a felgyülemlett szabadságát tölti. Időközben megkapta a határozatot, mely szerint egészségi állapotának mértéke 50 százalékos, állapota tartós és foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkozási rehabilitációja, valamint felülvizsgálata nem javasolt. A határozatban megállapításra került, hogy keresőtevékenységet végez, ezért nem jogosult a megváltozott munkaképességű személyek ellátására. Meg kell szüntetni a munkaviszonyt a rokkantsági ellátás igényléséhez, vagy elegendő átjelenteni a munkavállalót 20 órára, ha ezzel együtt nem fog a minimálbér 150 százalékánál többet keresni?
4. cikk / 7 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?
5. cikk / 7 Rehabilitációs ellátásban részesülő kft.-tag
Kérdés: Létesíthet ismételten munkaviszonyt a kft.-nél az a tag, aki a társaság tevékenységében munkaviszony keretében működött közre, és emellett az ügyvezetést is ellátja, de az egészségi állapota romlása miatt rehabilitációs ellátásra szerzett jogosultságot, amelynek érdekében megszüntette a munkaviszonyát, és ügyvezetőként sem vesz fel díjazást? Hogyan alakul a tag járulékfizetési kötelezettsége a rehabilitációs ellátás megállapítása után?
6. cikk / 7 40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
7. cikk / 7 Átmeneti járadék
Kérdés: Igényelhet-e átmeneti járadékot az a 2005 júliusában 57. életévét betöltő férfi, akinek táppénzjogosultsága 2005. július hóban lejár, és az OOSZI 50 százalékos munkaképesség-csökkentést állapított meg nála? Hogyan kell igényelni az ellátást, illetve mennyi az összege? Igényelheti-e majd az előrehozott öregségi nyugdíjat a 60. életéve betöltésekor (már jelenleg is rendelkezik 42 év szolgálati idővel)? Amennyiben a bíróságon megtámadja az 50 százalékos munkaképesség-csökkenésről szóló határozatot, a döntés megszületéséig jogosult-e az átmeneti járadékra, illetve ha a bíróságon munkaképesség-csökkenését magasabb mértékben állapítják meg, a későbbiekben a járadék és a nyugdíj közötti különbségre?
