39 cikk rendezése:
11. cikk / 39 Egyéni vállalkozó munkaviszony mellett
Kérdés: Hogyan alakul az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha az eddigi teljes munkaidős munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra küldik, illetve bérfizetés nélkül felmentik a munkavégzés alól? Hogyan változik a helyzet, ha a munkaidejét heti 20 órásra csökkentik, és miként, ha keresőképtelen állományba veszik?
12. cikk / 39 Ellátások beteg gyermek után
Kérdés: Mennyi ideig lenne jogosult GYÁP-ra az a vezető beosztású munkavállaló, akinek a gyermeke 2019. május 28-án született, a szülés előtt veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen volt, jelenleg CSED-ben részesül, amely 2019. november 11-én lejár, és ezután a gyermek betegségére tekintettel a gyermekorvos gyermekápolási táppénzes állományba venné? Köteles ebben az esetben GYED-et igényelni az anya, illetve melyik ellátással jár jobban, ha a bruttó havi munkabére 950 000 forint?
13. cikk / 39 Ápolási díj és rehabilitációs ellátás együttes folyósítása
Kérdés: Folyósítható együttesen az ápolási díj és a rehabilitációs ellátás annak a munkavállalónak, aki az ellátások folyósítása mellett tovább kíván dolgozni jelenlegi munkahelyén? Milyen intézkedéseket kell megtenni annak érdekében, hogy sem a munkahelye, sem az ellátásai ne kerüljenek veszélybe?
14. cikk / 39 GYÁP részben ledolgozott munkanap esetén
Kérdés: Hogyan kell elszámolni a munkavállaló munkanapját abban az esetben, ha a 8 órás munkanapjából ledolgozott 7 órát, de korábban ment el a munkahelyéről, mert beteg gyermekét orvoshoz kellett vinnie, aki a majdnem egészében ledolgozott munkanapra is keresőképtelen állományba vette a munkavállalót? Megteheti azt a munkáltató, hogy ledolgozott napként veszi figyelembe a 7 órás napot, és csak a következő naptól számfejt gyermekápolási táppénzt a munkavállaló részére? Helyesen járt el a munkáltató az eddigi hasonló eseteknél, amikor a munkavállaló a részben ledolgozott munkanap teljes egészére betegszabadságban vagy táppénzben részesült, és ledolgozott óráit keresőképessé válásakor szabad-időként, vagy a munkaidőkeret végén, munkaidőkereten felüli munkavégzésként 50 százalékos pótlékkal számolta el?
15. cikk / 39 Főállású anya vállalkozásai
Kérdés:
Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?
16. cikk / 39 GYÁP-jogosultság
Kérdés: Folyósítható gyermekápolási táppénz a dolgozó részére az alábbi esetben? A dolgozó 1990-től áll jelenlegi foglalkoztatója alkalmazásában, és három kiskorú gyermeket nevel. A?harmadik gyermekkel GYES-ben részesült 2017. május 29-ig, majd a GYES lejártát követően GYET-et igényelt, amelyet folyósítanak is a részére. A?dolgozó 2017. augusztus 1-jétől napi 5 órás munkaidőben ismét dolgozik, és 2017. augusztus 17-től szeptember 6-ig a 2014. május 29-én született gyermeke betegségére tekintettel GYÁP-ot igényelt.
17. cikk / 39 Jogosultság gyermekápolási táppénzre
Kérdés: Jogosult gyermekápolási táppénzre a 2017. szeptember 11-től szeptember 15-ig tartó időszakra az a munkavállaló, aki 2017. szeptember 4-én lépett be jelenlegi munkáltatójához napi 4 órás munkaidőben, 850 forintos órabérért, 2010. március 18-tól 2011. március 3-ig álláskeresési támogatásban részesült, utána semmilyen jogviszonya nem volt, 2011. november 26-án megszületett a kisfia, és azóta GYES-en van a mai napig? A dolgozónak két gyermeke van, mindkettő tartósan beteg. Amennyiben jogosult az ellátásra, a minimálbér vagy a szerződés szerinti jövedelem lesz az alap? Milyen mértékű lesz az ellátás?
18. cikk / 39 Távmunkát végző munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Keresőképtelensége esetén milyen feltételekkel lesz jogosult betegszabadságra, illetve táppénzre egy távmunkát végző munkavállaló?
19. cikk / 39 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: A keresőképtelenség vagy a táppénz folyósításának kezdetétől számított egy évig jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2016. április 25-től keresőképtelen, és 2016. május 14-től részesült az ellátásban? A munkavállaló a megelőző évben nem volt keresőképtelen állományban. Meghosszabbítható a táppénz ideje, ha a munkavállaló továbbra is keresőképtelen állományban marad? Amennyiben nem, akkor mi a munkáltató teendője? Kiadható részére az összegyűlt szabadsága úgy, hogy nincs érvényes "üzemorvosija"? A munkavállaló védett korban van, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, és más munkakört nem tud a munkáltató a részére biztosítani.
20. cikk / 39 Munkaviszony megszüntetése táppénz lejárta után
Kérdés: Köteles a munkáltató végkielégítést fizetni annak a munkavállalójának, akinek lejárt az egyéves táppénzes időtartama, és időközben beadta a rokkantsági ellátás iránti kérelmét? Ki kell adni a munkavállaló részére a ki nem vett szabadságot attól az időponttól, amikor az orvos keresőképes állományba vette az egyéves táppénzes időtartam lejárta miatt? Van egyéb kötelezettsége a munkáltatónak ebben az esetben?