1. cikk / 80 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
2. cikk / 80 Táppénz többes jogviszony esetén
3. cikk / 80 Keresőképtelen átalányadózó egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége
4. cikk / 80 Táppénzre nem jogosult keresőképtelen munkavállaló
5. cikk / 80 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
6. cikk / 80 Megbízott táppénzjogosultsága
7. cikk / 80 Keresőképtelen munkavállaló járulékfizetési alsó határa
Meg kell fizetni a keresőképtelen munkavállaló után a minimumjárulékot abban az esetben, ha a munkáltatónak tudomása van róla, hogy a munkavállaló tartósan beteg, keresőképtelensége folyamatos, azonban az orvosi igazolást nem tudja leadni teljes hónapot lefedve, mert a háziorvos nem állította ki a bérszámfejtésig?
8. cikk / 80 Szolgálati járandóságban részesülő vállalkozó
Figyelembe kell venni az osztalékot a kereseti korlát számításakor egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki a saját egyszemélyes kft.-je heti egyórás munkaviszonyban álló ügyvezetőjeként havi 25.000 forint munkabért, valamint tulajdonosként több millió forint osztalékot kap, átalányadózó egyéni vállalkozóként pedig a havi bevétele 300.000 forint? Az egyéni vállalkozásban a 40 százalékos költséghányadot alkalmazza, így a járulékot a garantált bérminimum alapján köteles megfizetni. Milyen összegű csökkentő tétel vehető figyelembe az osztalék utáni szociális hozzájárulási adó maximumának számítása során?