21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Tb-kiskönyv
Kérdés: Mit tehet a kifizetőhely abban az esetben, ha a munkavállaló tb-kiskönyvében nem szerepel a fizetés nélküli szabadság időszaka? Az érintett dolgozó több mint négy évig dolgozott egy kormányhivatalnál kormányzati tisztviselői jogviszonyban, 2022. januártól márciusig fizetés nélküli szabadságon volt, mert nem vette fel a védőoltást, majd március végén megszűnt a jogviszonya, és elhelyezkedett a versenyszférában. A kérdés egy esetleges későbbi táppénzszámfejtés miatt merült fel.
2. cikk / 21 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
3. cikk / 21 1961-ben született nő nyugellátása
Kérdés: Milyen módon tudna legkorábban nyugdíjba menni egy 1961. március 9-én született nő, akinek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe vehető szolgálati ideje jelenleg 35 év 258 nap? Meg tudja vásárolni a hiányzó éveket?
4. cikk / 21 Munka nélküli személy nyugdíjazása
Kérdés: Ki kezdeményezheti, illetve hol kell kezdeményezni a munka nélküli személy korlátozott összegű előrehozott öregségi nyugdíjának igénylését abban az esetben, ha a korábbi foglalkoztatója megszűnt?
5. cikk / 21 Mezőgazdasági őstermelő
Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
6. cikk / 21 Választás napja
Kérdés: Melyik törvény tartalmazza azt a rendelkezést, hogy csökken a szülési szabadság időtartama, és hogy a szülési szabadságot a szülés napjától kell számítani, illetve az anya részéről "elveszett" két hétnek hogyan alakul a jövedelmi, jogviszonyi státusza az alábbi esetben? A harmadik gyermekét 2009. augusztus 15-én szülő anya a szülést követően 2009. szeptember 2-án – amikor már rendelkezésre állt a születési anyakönyvi kivonat, taj-kártya – személyesen nyújtotta be terhességi-gyermekágyi segély iránti igényét, s egyidejűleg lemondta a második gyerek utáni GYES folyósítását, melyet az apa vett igénybe. Ez a nap lett a választás napja. A kapott tájékoztatás szerint ezzel a közel két héttel csökkent a TGYÁS időszaka.
7. cikk / 21 GYED időtartama alatt elhunyt gyermek
Kérdés: Igényelheti és megkaphatja-e még három hónapig a GYES-t az az édesanya, akinek 2008. január 7-én született, és a GYED időtartama alatt 2009. november 19-én meghalt a gyermeke? A GYED lejárta 2010. január 7-én lett volna. Ha igen, akkor a 3 hónap munkaviszonynak számít-e? Ha a fentiek nem lehetségesek, akkor mik a további munkáltatói feladatok? Mikor kell a munkavállalónak munkába lépnie?
8. cikk / 21 Egyszemélyes ügyvédi iroda tagjának szülése
Kérdés: Igényelhet-e TGYÁS-t és GYED-et egy egyszemélyes ügyvédi iroda ügyvédnője, aki várhatóan 2009 decemberében fog szülni, és továbbra is folytatja tevékenységét, de jövedelmet nem vesz ki? Kell-e a szülés után is fizetnie a járulékokat a minimálbér kétszerese után a személyes közreműködés miatt? Nem veszélyezteti-e ez az egészségbiztosítási ellátásait?
9. cikk / 21 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
10. cikk / 21 Rendszeres és nem rendszeres jövedelmek elhatárolása
Kérdés: A rendszeres vagy nem rendszeres jövedelmek között kell szerepeltetni a készenléti és az ügyeleti díjat a jövedelemigazoláson? Amennyiben munkavégzésre kerül sor, azaz túlóradíjat szerez a munkavállaló, azt rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemként kell közölni?