Főállású anya vállalkozásai

Kérdés:

Milyen közterheket kell megfizetnie annak a főállású édesanyának, aki egy betéti társaság ügyvezetője, és a társaságban személyesen is közreműködik, emellett pedig van egy egyéni vállalkozása is, ahol a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Kaphatja a GYET-et a vállalkozásai mellett, vagy meg kell szüntetnie valamelyiket?

Részlet a válaszából: […] ...meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozóa) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,b) gyermekgondozást segítő ellátásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 30.

Táppénz figyelembevétele nyugdíjszámításnál

Kérdés: Mi az oka annak, hogy a nők kedvezményes nyugdíjának számításakor nem veszik figyelembe az egy évig folyósított 100 százalékos mértékű baleseti táppénz összegét annak ellenére, hogy a jogosultsági idő számításánál ez az időszak is figyelembevételre került?
Részlet a válaszából: […] ...alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági idők tételes felsorolását a Tny-tv. R. 12. §-a tartalmazza. A tételes felsorolásban a táppénz időtartama jogosultsági időként nincs ugyan nevesítve, de mivel a táppénz a biztosítás fennállása alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 11.

Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki– csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,– saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

1954-ben született nő nyugellátása

Kérdés: Mikortól mehet nyugdíjba az a nő, aki 1954. augusztus 11-én született, három gyerme­ket szült, 30 éves munkaviszonyt tud igazolni, 2012. szeptember 18-án 58 százalékos egészségkárosodása miatt leszázalékolták? A leszázalékolást megelőző 5 évben nem volt meg az 1095 nap biztosításban eltöltött munkaviszony, ezért jelenleg semmilyen ellátásban nem részesül.
Részlet a válaszából: […] ...vagyc) 15 éven belül legalább 3650 napon átvolt biztosított.A biztosítási időbe be kell számítania) a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, álláskeresési támogatás folyósításának az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 3.

1956-ban született nő

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
Részlet a válaszából: […] ...1998. január 1-jét megelőzően alkalmi fizikai munkát végzőként szerzett szolgálati idő, de folytathatnánk a sort a fagyszabadság vagy a táppénz, baleseti táppénz folyósításának, illetve a szakmunkástanuló, illetve a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 25.

1952-ben született személy öregségi nyugdíja

Kérdés: Elmehet csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1952-ben született személy, aki kb. 42 év szolgálati idővel rendelkezik, és jelenleg egy egyszemélyes kft. ügyvezetőjeként dolgozik, amelyért jövedelmet nem vesz fel, és a cég munkájában ténylegesen nem vesz részt, azt alkalmazottak végzik?
Részlet a válaszából: […] ...nem jogosult, és– a korhatár előtti ellátás kezdőnapján rendszeres pénzellátásban nem részesül.(Rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a korhatár előtti ellátás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 18.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...tételes adó mértéke 50 ezer forint.Nem kell megfizetni a tételes adót azokra a hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózóa) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Milyen jogszabályok vonatkoznak 2012-től a mezőgazdasági őstermelőkre?
Részlet a válaszából: […] ...e jogállássala hónap minden napján, vagy más okból nem minősül az adó alanyának a hónapminden napján. Ilyen eset, ha az adó alanya – táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyisegélyben, gyermekgondozási díjban részesül;– gyermekgondozási segélyben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 28.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...kívülkell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnakjárulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben,terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozásisegélyben, baleseti táppénzben részesült,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...figyelmen kívül kell hagyni azt azidőtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nemvolt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzbenrészesült,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.
1
2
3
4