6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Felmondás keresőképtelen munkavállalónak
Kérdés: Felmondhat a munkáltató annak a munkavállalójának, aki a próbaidő lejáratát követően elvétve jelentkezik munkavégzésre, lényegében hosszú hónapok óta keresőképtelen állományban tartózkodik igazolt betegsége okán, és állapotáról, jövőbeni munkavégzési kilátásairól nem nyilatkozik?
2. cikk / 6 GYES igénylése, felmondás GYES mellett dolgozó munkavállalónak
Kérdés: A munkáltatónak kell-e elindítania a GYES igénylését abban az esetben, ha nem működtet kifizetőhelyet, de 2007-ben a GYED igénylését a dolgozóval egyeztetve elintézte? Amennyiben a munkavállaló önállóan intézi az igénylést, kell-e a munkáltatóját értesítenie arról, hogy mi a szándéka a GYED lejárta után, vagy a munkáltatónak kell vele felvenni a kapcsolatot? Felmondhat-e a munkáltató a munkavállalónak abban az esetben, ha a GYES folyósítása mellett visszamegy dolgozni, és ha igen, hogyan? Megváltható-e pénzben a GYES-ről visszatérő munkavállaló szabadsága, vagy mindenképpen természetben kell kiadni?
3. cikk / 6 Felmondás megváltozott munkaképességű munkavállalónak
Kérdés: Köteles-e a munkáltató a munkaviszony felmondására, és viselnie kell-e az ezzel járó kötelezettségeket, terheket abban az esetben, ha egy munkavállaló az OOSZI Orvosi Bizottságának véleménye szerint munkaképességét 50 százalékban elvesztette, rokkantsági nyugdíjat igénybe venni nem tud, eredeti munkakörében nem foglalkoztatható, de a munkáltató nem tud az állapotának megfelelő, könnyebb munkát biztosítani részére? Az Mt. ilyen esetekre nem tér ki. Az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés megállapítása után a táppénzes állomány is megszűnt, ezért a munkáltatónak sürgősen döntenie kell a munkavállaló további sorsáról.
4. cikk / 6 Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében
Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?
5. cikk / 6 Felmondás táppénzes időszak alatt
Kérdés: Mikor és milyen feltételekkel lehet felmondani:a) a táppénzes időszak alatt?b) a táppénzes időszakot követően?Milyen mértékű bérfizetések kötelezőek ezekben az esetekben? Milyen szabályokat, illetve eljárásokat alkalmazhat a munkáltató, ha dolgozója 3-10 napos váltásokkal hol dolgozik, hol táppénzen van?
6. cikk / 6 Felmondás szülés után
Kérdés: Egy betéti társaság munkavállalója jelenleg táppénzen van, 2004. januárra várható a szülése. A dolgozó a szülés után 6-12 hónappal munkába szeretne állni. Köteles-e a bt. visszavenni, és mennyi időre? Amennyiben igen, mennyi szabadságot kell elszámolni az eltelt 6-12 hónap után. Mikortól szüntethető meg a munkaviszony?