Egyszemélyes kft. tagjának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni egy egyszemélyes kft. tagja után abban az esetben, ha személyesen semmilyen formában nem működik közre a társaságban, az ügyvezetést pedig egy nem magánszemély tag látja el? A tag semmilyen biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik.
Részlet a válaszából: […] ...alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki– csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,– saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 16.

Közteherfizetés többes jogviszony esetén

Kérdés: Melyik tevékenységében köteles megfizetni a közterheket az a magánszemély, aki 2011-ben fejezte be tanulmányait, ezt követően néhány hónapig munkaviszonyban állt, majd 2012 márciusától egyéni vállalkozó, de vállalkozói tevékenységét 2013. április 1-jétől szünetelteti, emellett 2013. február 1-jétől mezőgazdasági őstermelő? Milyen ellátásokra lesz jogosult a december hónapban várható szülése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulékot, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a 27 százalékos szociális hozzájárulási adót.Természetesen a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a GYED tartama alatt mentesül majd e kötelezettség alól.Ami a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 26.

Ellátások és adókedvezmény harmadik gyermek szülése esetén

Kérdés: Jogosult az anya és az apa is a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezményre az alábbi esetben? A házaspár második gyermeke 2010. július 25-én született, ez alapján a feleség TGYÁS, majd GYED ellátást vett igénybe a gyermek után annak 2 éves koráig. 2012 novemberében kiderült, hogy újra gyermeket várnak, a szülés várható időpontja 2013. július 4. A feleség 2003-tól pedagógusként dolgozik, besorolási bére bruttó 138 000 forint, azonban 2012 novemberétől havi bruttó 200 000 forint díjazásért a családi vállalkozásban is munkaviszonyban áll, kezdetben rész-, 2013. március 1-jétől teljes munkaidőben. Ettől az időponttól a férj veszi igénybe a GYES-t a részmunkaidős munkaviszonya mellett. Milyen összegű GYED-re lesz jogosult a feleség a születendő harmadik gyermek után? Tehetnek valamit annak érdekében, hogy a maximális összegű ellátást kapja az édesanya?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozásban lévő.Az Eb-tv. rendelkezései szerint az egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonyban álló személynek mind a táppénzre, mind a terhességi-gyermekágyi segélyre, mind pedig a gyermekgondozási díjra való jogosultságát, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Kisadózó vállalkozások tételes adója

Kérdés: Milyen feltételekkel lehet egy vállalkozás kisadózó, és milyen összegű közterhet kell megfizetni ezen adózási forma alapján? Valóban igaz, hogy ezzel az adóval minden más közterhet ki lehet váltani?
Részlet a válaszából: […] ...tételes adó mértéke 50 ezer forint.Nem kell megfizetni a tételes adót azokra a hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózóa) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 27.

Túlvont járulékok visszafizetése

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
Részlet a válaszából: […] ...kívülkell hagyni továbbá azt az időtartamot, amelyre a foglalkoztatottnakjárulékalapot képező jövedelme nem volt, így különösen ha táppénzben,terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozásisegélyben, baleseti táppénzben részesült,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 11.

Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után

Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...figyelmen kívül kell hagyni azt azidőtartamot, amelyre a foglalkoztatottnak járulékalapot képező jövedelme nemvolt, így különösen, ha táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, baleseti táppénzbenrészesült,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 24.

Egészségügyi ellátás és a jogviszony-ellenőrzés

Kérdés: Hová fordulhat az ingyenes orvosi ellátás érdekében az a magánszemély, aki az orvosnál tudta meg, hogy nem jogosult egészségügyi ellátásra, de erről semmilyen hivatalos értesítést nem kapott az egészségbiztosítási pénztártól?
Részlet a válaszából: […] ...§-a alapján – biztosítás híján – ismegilleti őt az egészségügyi szolgáltatás.Ez utóbbiak körébe tartozik például, aki– táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,– saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 20.

1950-ben született férfi nyugdíjazása

Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelme.) E) Az osztónapokat évenként meg kell határozni. Az ún. kiesőnapokat (pl. a táppénzes időtartamot) az osztószámból le kell vonni. Azosztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 18.

Eltartott nagykorú állampolgárok egészségügyi ellátása

Kérdés: Pontosan mely eltartott magánszemélyeknek, és milyen összegben kell járulékot fizetniük annak érdekében, hogy jogosultak legyenek az egészségügyi ellátásra?
Részlet a válaszából: […] ...– az e törvény szerintbiztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosultszemélyeken túl – az, akia) táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben,gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban,b) a 14. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 8.

Eltartott és eltartó

Kérdés: Ki lehet eltartó? Milyen szolgáltatásra jogosult az eltartott hozzátartozó, és milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll.Eltartó lehet pl. a biztosított személyeken túl a nyugdíjas, a táppénzben,terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED-ben, GYES-ben, különböző járadékban,ápolási díjban részesülő személy, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 13.
1
2