33 cikk rendezése:
1. cikk / 33 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
2. cikk / 33 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 33 Nyugdíjas munkavállaló munkabére
Kérdés:
Nyugdíjas munkavállaló esetén is alkalmazni kell a kötelező legkisebb alapbérre, a minimálbérre vonatkozó előírásokat? A napi 8 órás munkaviszonyban foglalkoztatott korhatárt betöltött saját jogú nyugdíjas bére lehet kisebb, mint a 2023. január 1-jétől érvényes minimálbér összege, arra való tekintettel, hogy a dolgozó kizárólag személyi jövedelemadó fizetésére kötelezett?
4. cikk / 33 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállaló
Kérdés: Mi a helyes álláspont annak a munkavállalónak az esetében, aki már rendelkezik a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges 40 év jogosultsági idővel? A vállalkozás szerint a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, és így például indoklás nélkül felmondható a munkaviszonya, illetve nem jogosult táppénzre, a cég könyvelője viszont nem osztja ezt a véleményt.
5. cikk / 33 Járulékkötelezettség többes jogviszonyban
Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
6. cikk / 33 Rokkantsági ellátás megállapítása
Kérdés: Milyen időket vesznek figyelembe a rokkantsági ellátás megállapításánál?
7. cikk / 33 Nyugdíjas személy munkavállalása
Kérdés: Milyen feltételekkel foglalkoztatható egy nyugdíjas munkavállaló? Milyen közterheket kell megfizetni a részére kifizetett munkabér után, illetve van-e valamilyen különleges bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak és a munkavállaló-nak ebben az esetben?
8. cikk / 33 Jogviszonyok visszamenőleges rendezése
Kérdés: Mit tehet a rokkantsági ellátása érdekében az a személy, aki 2015 októberében megszüntette a jogviszonyát, és kérte rokkanttá nyilvánítását? Egészségi állapota alapján rokkantsági ellátásra lenne jogosult, de a kérelmét elutasították, arra való hivatkozással, hogy vállalkozóként keresőtevékenységet folytat. Az érintett személy valóban rendelkezik egy egyéni vállalkozással, de nem folytat tevékenységet, egészségi állapota miatt nem is tudna dolgozni, visszamenőlegesen viszont nem tudja megszüntetni a jogviszonyát, így az október és március közötti 6 hónapban teljesen ellátatlan marad.
9. cikk / 33 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
10. cikk / 33 Rehabilitációs ellátásban részesülő munkavállaló nyugellátása
Kérdés: Mennyi nyugdíjra számíthat az a munkavállaló, aki rehabilitációs ellátásban (korábban rokkantsági nyugdíj) részesül, mellette napi 6 órában dolgozik, és a nők kedvezményes nyugdíját szeretné igénybe venni? Magasabb összegű ellátásra számíthat a rokkantsági ellátás, illetve a havi jövedelem figyelembevételével?
