Járulékkötelezettség többes jogviszonyban

Kérdés: Miként alakul egy nők kedvezményes nyugdíjában részesülő, korhatárt még be nem töltött személy járulékfizetési kötelezettsége, illetve a kereseti korlátja, aki 2019. június 30-ig közalkalmazotti státuszban tovább dolgozik, emellett egy kft. ügyvezető igazgatója munkaviszonyban, és mindezeken túl egyéni vállalkozó is?
Részlet a válaszából: […] ...előírása alapján a nyugellátás folyósításának a szünetelése miatt, ami egyben azt is jelenti, hogy keresőképtelensége esetén táppénzre jogosult. A nyugdíjjárulék megfizetése révén pedig 0,5 százalékos nyugdíjnövelés illeti meg a Tny-tv. 22/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 16.

Kedvezményes nyugdíjban részesülő tanítónő munkavállalása

Kérdés: Milyen feltételekkel vállalhat munkát az a tanítónő, aki 40 év jogosultsági ideje alapján már nyugdíjban részesül, és most heti 8 órában óraadóként visszahívják dolgozni?
Részlet a válaszából: […] ...összeg.Biztosítási kötelezettség hiányában a kifizetést csak a 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli.A nyugdíjas biztosítottat táppénz nem illeti meg, ám munkaviszonyában betegség esetén jogosult betegszabadságra, illetve nyugdíjjárulék-fizetésre, mivel a Tny-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 12.

Rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása

Kérdés: 50 százalékos rokkant, rendszeres szociális járadékban részesülő személy foglalkoztatása esetén milyen munkáltatói, illetve egyéni járulékfizetési kötelezettség keletkezik? A foglalkoztatás milyen hatással van a járadék folyósítására?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik, ha a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerinti szolgálati idő felével rendelkezik, és munkanélküli-ellátásban, táppénzben, baleseti táppénzben és gyedben nem részesül.A rendszeres szociális járadék személyi jövedelemadó szempontjából [Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.

Járulékfizetés munkaügyi per után

Kérdés: Egy volt dolgozónknak – aki ráadásul 2001-től nyugdíjas – munkaügyi per elvesztése után 1999-re vonatkozóan ki kellett fizetnünk az elmaradt túlóradíjat és ennek kamatait. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink keletkeztek a kifizetett összeg után, illetőleg változik-e a nyugdíja a biztosítottnak?
Részlet a válaszából: […] ...választ kapni: A példában szereplő kamat után az egyéni járulékot nem kell megfizetni?Amennyiben a munkáltató 2001-ben számfejtett táppénz esetében tévesen állapította meg az alapot, és emiatt táppénzkülönbözetet és kamatot kell fizetnie, ennek milyen adó-...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 15.