23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Túlvont járulékok visszafizetése
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve mit kell tennie a foglalkoztatottnak abban az esetben, ha tévedésből a járulékfizetési felső határ elérése után is történt járuléklevonás? Hogyan kaphatja vissza a munkavállaló a túlvont járulékokat? Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha több különböző foglalkoztatónál történtek a levonások?
2. cikk / 23 Járulékok túlvonása a járulékfizetési felső határ elérése után
Kérdés: Mi a teendője a foglalkoztatónak, illetve a munkavállalónak abban az esetben, ha a járulékfizetési felső határ elérése után több járulék került levonásra az előírtnál? Hogyan kaphatja vissza a túlvont járulékot a munkavállaló?
3. cikk / 23 Beteg társas vállalkozó járulékalapja
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a havi járulékalapot egy társas vállalkozó esetében, aki a hónap egy részében nem köteles járulékfizetésre, mert egészségbiztosítási pénzellátásokat vesz igénybe, vagy a biztosítása hónap közben kezdődik vagy szűnik meg? A vállalkozó egész évben nem vesz ki tagi jövedelmet, ezért havonta a minimálbér alapulvételével történik utána a járulékfizetés. Pl.: 2009. január 1-jétől 10-ig táppénzes állományban van a társas vállalkozó, 11-től 31-ig pedig járulékfizetésre kötelezett. A Tbj-tv. vonatkozó jogszabályi helyei alapján véleményünk szerint ebben az esetben a járulékfizetési kötelezettség a következőképpen alapul: a január hónapi havi kötelezettség összegét (69 000 forint) csökkenteni kell a táppénzben töltött időszak naptári napjaival szorzott járulékalap alsó határának harmincadrészével. Számszerűen: 69 000-[(69 000/30) x 10] = 46 000 forint.
4. cikk / 23 GYES-en lévő munkavállalót foglalkoztató munkáltató közterhei
Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége van, és kell-e ehót fizetnie annak a munkáltatónak, amely egy másik munkáltatónál heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező munkavállalót foglalkoztat, aki jelenleg GYES-en van?
5. cikk / 23 1950-ben született férfi nyugdíjazása
Kérdés: Mikor és mennyi szolgálati idővel mehet előnyugdíjba egy 1950. augusztus hóban született férfi, akinek a fizetése havi 260 000 forint? Az ő esetében már a nettó bérből történik a nyugdíj számítása?
6. cikk / 23 Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése
Kérdés: A tényleges kivét vagy az előző havi minimálbér után kell-e megfizetnie a járulékokat a főállású egyéni vállalkozónak? Mit jelent pontosan az Alkotmánybíróság 42/2007. (VI. 20.) AB határozata, amely szerint alkotmányellenes a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás, mivel nem biztosítja a kezdő egyéni vállalkozók részére a járulékfizetési alapok közötti választás lehetőségét?
7. cikk / 23 Járulékelszámolási lap
Kérdés: Kötelező-e vezetni a járulékelszámolási lapot?
8. cikk / 23 Többségi tulajdonos ügyvezető önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj-hozzájárulása
Kérdés: Milyen járulékokat kell megfizetni, illetve a tagtól levonni abban az esetben, ha egy kft. a többségi tulajdonos, személyesen közreműködő ügyvezetője részére önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást fizet? Figyelembe vehető-e ez az összeg a táppénz alapjának meghatározásánál? Szerepeltetni kell-e az összeget a személyijövedelemadó-bevallásban, illetve a biztosítási kedvezményt ettől függetlenül érvényesítheti-e a tag?
9. cikk / 23 GYED-en lévő ügyvezető járulékai
Kérdés: Helyesen jár-e el az az 1998-ban alakult 2 fős kft., amely semmilyen járulékot nem fizet a jelenleg GYED-en lévő 70 százalékos tulajdonos ügyvezető után? A vállalkozás folyamatosan működik fordítás-tanácsadás tevékenységi körrel.
10. cikk / 23 Adatvédelem
Kérdés: Milyen adatvédelmi szabályokat kell betartani a nyilvántartás és az adatszolgáltatás során?