11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló
Kérdés: Kell személyi jövedelemadót és társadalombiztosítási járulékot vonni egy 65. életévét betöltött munkavállalótól, aki ettől az időponttól nem öregségi nyugdíjat kap, hanem a számára kedvezőbb rokkantsági ellátás továbbfolyósítása mellett döntött?
2. cikk / 11 40 százalékos egészségkárosodott nő ellátásai
Kérdés: Milyen ellátásra lehet jogosult egy 1956-ban született női dolgozó, aki 2010. november 2-ától táppénzen volt, amely az OEP értesítése szerint 2011. október 19-én lejárt, de jelenleg is keresőképtelen, a volt munkakörét nem tudja ellátni, és a rehabilitációs hivatal szerint 40 százalékos egészségkárosodása van, tehát rokkantsági nyugdíjra nem jogosult? A munkavállaló elismert szolgálati ideje 2009. december 31-ig 35 év. Meg lehet-e szüntetni a munkaviszonyt ebben az esetben, és lemondhat-e a felmondási időről a munkavállaló, ha a munkáltató elengedi?
3. cikk / 11 Rehabilitációs járadékos munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult-e táppénzre egy rehabilitációs járadékban részesülő munkavállaló?
4. cikk / 11 Táppénz megállapítása
Kérdés: Helyesen jár-e el a kifizetőhely, ha a 2011. évi minimálbér alapján számítja a táppénzt, és 107 napra folyósítja az alábbi esetben? A munkavállaló 2011. január 1-jétől dolgozik a foglalkoztatónál. Két éven belüli előző jogviszonyai 2007. április 21-től 2008. június 10-ig, 2008. június 21-től 2010. március 16-ig és 2010. augusztus 16-tól 2010. december 31-ig tartottak. A 2010. augusztus 16-tól december 31-ig tartó munkavállalása rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett történt, melyet 2011. január 1-jétől megszüntettek állapotjavulás miatt. A dolgozó 2011. április 18-tól keresőképtelen, és a betegszabadság lejárta után táppénzt igényelt.
5. cikk / 11 Jogosultság baleseti táppénzre
Kérdés: Helyes-e a kifizetőhelyi ügyintéző tájékoztatása, amely szerint nem jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2006-ban üzemi balesetet szenvedett, amelynek következtében jelenleg is baleseti járadékban részesül, és ugyanazon üzemi baleset következtében 2011. január 6-tól keresőképtelen, amelynek időtartama előreláthatólag hosszadalmas lesz? A munkavállaló 2010. február 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén.
6. cikk / 11 Rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult-e táppénzre az a munkavállaló, akinek a részére 2008. október 1-jétől visszamenőleg rokkantsági járadékot állapítottak meg, tekintettel 80 százalékos egészségkárosodására? Az OEP tájékoztatása szerint a dolgozó csak betegszabadságra jogosult, táppénzre nem.
7. cikk / 11 Külföldi nyugdíjas személy jogosultságai
Kérdés: Megilletik-e Magyarországon ugyanazok a jogok egy EU-tagállam nyugdíjasát, mint a magyar jogszabályok alapján saját jogú nyugdíjban részesülő személyeket? Jogosult lesz-e ez a személy ingyenes utazásra és a nyugdíjas státusszal járó egyéb kedvezményekre? Kell-e vonni a 2 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, amennyiben ez a személy munkát vállal Magyarországon?
8. cikk / 11 Rokkantnyugdíjas munkavállaló betegszabadsága
Kérdés: Jár-e a 15 nap betegszabadság egy 67 százalékos rokkantsági nyugdíjas munkavállalónak, aki 6 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél? Jogosult lesz-e a betegszabadságra az ugyancsak 6 órás munkaviszonyban álló rokkantnyugdíjas személy, aki veleszületett süketsége miatt jogosult az ellátásra?
9. cikk / 11 Táppénz figyelembevétele szolgálati időként
Kérdés: A nyugdíjjogosultság megállapításakor beszámít-e a szolgálati időbe a gyermekápolási, illetve a passzív jogú táppénz?
10. cikk / 11 Felmondás munkakörére alkalmatlanná váló munkavállaló esetében
Kérdés: Jár-e végkielégítés annak a munkavállalónak, aki betegsége miatt táppénzes idejét kimerítette, és munkakörére alkalmatlan lett? Egy munkavállalónak 2005. szeptember 18-án lejárt a táppénzes éve, a munkahelyén az orvosi alkalmassági vizsgálat alapján nem volt alkalmas a munkakörére. A munkáltatója kiírta (munkavállalóval egyeztetve) 31 nap elmaradt szabadságát, majd újabb műtét miatt a munkavállaló ismét keresőképtelenné vált. 15 nap betegszabadság után 2006. január végéig volt jogosult táppénzre. A munkavállaló jelentkezett munkahelyén, de továbbra sem alkalmas munkakörére. A munkáltató felmondani nem akar, a munkavállalót kérte, hogy ő kezdeményezze a munkaviszony megszüntetését. Közben a munkavállaló beadta rokkantnyugdíjigényét a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósághoz, kérte a nyugdíjat a munkaviszony megszűnését követően. A felmondási tilalom lejártát követően a munkáltatónak kell-e felmondani a munkavállaló munkaviszonyát ebben az esetben, kifizetve a felmentési időt és a végkielégítést?